Egyháztörténeti Szemle 2. (2001)

2001 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kiss Gergely: A somogyvári bencés apátság alapítása és francia kapcsolatai

54

Egyháztörténeti Szemle II/1 (2001)

rállyal (vélhetően I. Gézával) kötött házasság nyomán kialakult rokoni kapcsolat révén szerezhetett tudomást László a jeles monostorról.40

Újabb véleményt fogalmazott meg e kérdésben Füssy Tamás 1902- ben. Horváth ellenében, László ismereteinek forrására más, több ponton alátámasztott magyarázatot dolgozott ki. I. László ismerte I. Káz- mér lengyel uralkodót, a királysága előtt cluny-i szerzetest, valamint annak fiát II. Boleslawot. Ez utóbbi éppen Lászlóhoz menekült, öccse, Wladislaw pedig jelentősen támogatta SainbGilles monostorát. Ezen felül a kapcsolódást családi kötelékek is erősítették Kázmér nővére, Richeza lengyel hercegnő, I. Béla felesége, László anyja révén.41 Fontos körülménynek tartja továbbá, hogy Cluny virágzásának csúcspontja éppen a László idején kormányzó semuri Hugó alatt teljesedett ki, akinek fontos szerepe volt az I. András és III. Henrik közti ellentét elsimításában. 1066-tól pedig Saint-Gilles is Cluny kongregációjának tagja volt. Saint-Gilles hírét zarándokoktól vehette László: Boleslaw öccse, Wladislaw, és neje Judit révén, akik maguk is alapítványokat tettek Saint-Gilles-nek.42 Végül arra a következtetésre jut, hogy a lengyel uralkodó család révén Cluny kiváló apátja, Hugó segítségével és támogatásával, de pápai kijelölés útján jutott László közvetlen kapcsolatba Saint-Gilles monostorával, hogy onnan szerzeteseket kérhessen.43

Füssy szellemes feltevését kis kiegészítésekkel elfogadhatónak tartjuk. Valószínűsíthető, hogy László az éppen hozzá menekülő, s támogatásában bízó II. Boleslaw révén is tudomást szerezhetett SainbGilles monostoráról. A lengyel dinasztia ugyanis igen szoros kapcsolatban állt a dél-franciaországi szerzetesekkel. Gallus Anonymus egy adata alapján úgy tűnik, hogy 1085-ben Wladislaw Hermann és első felesége, Judit a gyermekáldás elősegítése végett tettek alapítványt szent Egyednek.44 Ezt erősíti a Cseh Krónika megjegyzése is.45 Utóbb ezen és más adományok emlékeként a lengyel dinasztia számos tagjáért végeztek haláluk napján halotti szertartást a délfrancia szerzetesek így pl. Juditért is 1086 után.46 Továbbra is kérdés azonban az, hogy — már

40 HORVÁTH, 1828. 65-68. p.

41 FÜSSY, 1902. 119. p.

42 FÜSSY, 1902. 119-122. p.

43 FÜSSY, 1902. 122. p.

44 Chronica Polonorum Liber I. 30—31.: PERTZ, G.H. v. (Hrsg.): MGH SS IX. Chronica et annales aevi Salici. 1851. 442—443. p. A gyermektelenség elleni adománytételre ld. DAVID, PIERRE: La Pologne dans l’obituaire de Saint-Gilles en Languedoc au Xllé siede. In: Revue des Etudes Slaves, 1939. 218—219. p. (továbbiakban: DAVID, 1939.)

45 Cosmae Pragensis Chronica Boemorum Liber II. 36.: MGH SS. Nova Series 2. München, 1980. 133—134. p.

46 DAVID, 1939. 219. p.