Egyháztörténeti Szemle 2. (2001)
2001 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Balogh Judit: A székely nemesség és a vallási hovatartozás kérdése
A székely nemesség és a vallási hovatartozás kérdése Balogh Judit A SZÉKELY NEMESSÉG VALLÁSI-FELEKEZETI HOVATARTOZÁSA A 17. század első felében nem mutat eltérést a Magyar Királyság nemességével összehasonlítva. Míg azonban a Habsburg uralom alatt élő királyi országrészben a központi hatalom és a katolikus főpapság által is támogatott ellenreformációs hatásoknak köszönhetően fordult meg a korábbi protestáns többség a harmincéves háború kezdetére némi, a mágnásokat érintő katolikus fölénybe, addig Erdély vezetése a 17. század kezdetétől, Bocskai István fejedelemségével kezdődően protestáns, mégpedig református volt. Úgy tűnik, hogy a reformáció Erdélyben, főképpen pedig a székelység körében, másként hatott, mint a magyar társadalom egyéb csoportjaiban. Érdekes például, hogy kifejezetten a vallásváltás miatti, teológiai vitákkal vagy lelkészválasztással kapcsolatos1 tettlegességgel, erőszakkal nagyon ritkán találkozunk magyar nyelvterületen. A Magyar Királyság területé1 Nem tekintem ilyennek azokat az eseteket, amikor egy-egy földbirtokos, a reformáció adta lehetőséget kihasználva elűzte egy-egy kolostor szerzeteseit és a kolostor birtokát, javadalmait saját birtokaihoz csatolta, hiszen ezt olyanok is megtették, akiknek kevés közük volt a tételes reformációhoz.
