Egyháztörténeti Szemle 2. (2001)
2001 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Molnár Antal: Adatok a váci püspökség török kori történetéhez
Molnár Antal: Adatok a váci püspökség török kori történetéhez 73 kolostorok az egri egyházmegyében álltak, és tevékenységük jelentős részét is ott fejtették ki, a bosnyák ferencesek pedig főleg a Duna menti délszláv plébániákat gondozták, a szerzetesek lelkipásztorkodása a váci püspökség területén is nagy jelentőséggel bírt. A gyöngyösi jezsuiták és a ferencesek munkáját a váci püspökök számos alkalommal tizedek átengedésével ismerték el.47 A püspöki processzusok tanúvallomásainak utolsó fontosabb témaköre az egyházmegyék jövedelmeire vonatkozik. Bár a magyar püspökök hódoltsági földesúri adóztatásával és tizedeszedésével az újabb kutatások sokat foglalkoztak, a processzusok adatai mégis hézagpótlóak. A bevételekről szinte valamennyi tanú vallott, a jövedelmek sokszor nem ismert végösszegét közük a 17. század második évtizedétől kezdve egészen a török kiűzéséig.48 A váci püspökök hódoltsági kollégáikhoz képest viszonylag korán, már a 16. század végén saját kezükbe vették a tizedeik elárendálását, a bevételek felmérésében és a jövedelmezőbb hasznosításában Mossóczy Zakariás püspöknek (1578—1580) és utódainak komoly érdemeik voltak. A hódoltság legeredményesebben adóztatott területének az Alföld északi része számított, így az egyházi birtokok adóztatása és a tizedszedés a váci püspököknek is nagyobb jövedelmeket biztosított, mint a többi hódoltsági püspöknek egyházmegyéjük.49 A tanúk az 1620-as években 1000—2000 magyar forint közötti éves jövedelemről vallottak, amely a déli egyházmegyék bevételeinek ötszörösét—tízszeresét is elérte. Az adóztatás hatékonyságának fokozódásával és a hosszabb békeidőszaknak köszönhetően a század derekára ez az összeg 3000—4000 forintra emelkedett, amely Pon- grácz jelentése alapján 3000 forint tizedbérletből és a püspökség birtokainak 1000 forintnyi adójából állt.50 Az 1660-as évek elejétől a török háborúk kiújulása, majd Nógrád elfoglalása után a bevétel évi 1500— 2000 forintra esett vissza, de a következő évtizedben a tanúk újból 4000—6000 (sőt Palchich 8000) forintról beszéltek. A felkelők és a visszafoglaló háborúk pusztításai miatt a török kiűzése előtti években a jövedelmek ismét az évi 2000-3000 forintos szintre süllyedtek. A fentiek alapján a váci püspökség kiemelkedő helyet foglal el a hódoltsági egyházmegyék sorában. A többi püspöki székhez viszonyítva magas jövedelemmel rendelkezett, ezért a magyar főpapok karrierjé47 SZARKA, 1947. 77—78., 87—90. p. A kecskeméti ferencesek lelkipásztori tevékenységére újabban: FENYVESI LÁSZLÓ: Kecskemét katolikus egyházának, a ferenceseknek a szerepe a hitélet, az anyanyelvi kultúra, a szellemiség formálásában a török időkben. In: Cumania, 11 Kecskemét, 1989. 155—205. p. 48 Vö. pl. MOLNÁR, 1999. 250. p.; MOLNÁR, 2001. 148. p.; MOLNÁR, 2001a. 49 SZAKÁLY, 1981. 124-127., 201-213., 216-220. p. 50 MEZŐSI, 1939. 26. p. Püskynek ugyancsak 4000 forint volt az éves jövedelme. Szarka, 1947. 67. p.
