Egyháztörténeti Szemle 2. (2001)
2001 / 1. szám - TANULMÁNY - Velladics Márta: A szerzetes rendházak felszámolása II. József korában
Velladics Márta: A szerzetes rendházak felszámolása 19 állt,34 hiszen akármilyen rutinos felszámolási szakemberek voltak is, csak a becslést végző mesteremberek felkérése, esetleges utaztatása nem kevés időt vett igénybe, nem beszélve az árverések megszervezéséről. Végül, a fentiek következménye az a szomorú tény, hogy hiába maradhattak öt hónapig a szerzetesek rendházukban, a feloszlatás kihirdetését követő hat hét múlva a kolostor üresen állt, a berendezést elárverezték, a szolgálók elmentek, helyüket új emberek foglalták el s az életük fenntartása, a tüzelő beszerzése mindennapos problémává vált a számukra. A biztosok kinevezése Az eljárást szabályozó rendeletek ismertetése után még két témát szeretnék röviden érinteni. Az egyik a biztosok kinevezése, a másik a felszámolás befejezését követő ügyintézés. A négy kijelölt személy — a kamarai és politikai biztos, pénztáros és írnok — írásban kapta meg kinevezését. Az irat tartalmazta a rendház nevét, összefoglalta röviden a teendőket, hivatkozott az eljárás lefolytatását szabályozó megfelelő rendeletre, valamint rögzítette a felszámolásban résztvevő másik három delegált adatait.35 Tapasztalataim szerint a feloszlatások első időszakában — 1782—1785 között — a Helytartó- tanács és a Magyar Kamara általában a központi hivatalokból delegálta a politikai és kamarai komisszáriust, míg az írnokot és könyvelőt a vidéki, megyei tisztviselők közül választották ki. 1786-ban, a pálos rend abolíciója során a negyven kolostor, illetve rezidencia egyszerre történő felszámolásához a két hatóság nyolcvan emberére lett volna szükség, ami a központi hivatalok elnéptelenedéséhez vezetett volna. Ennek következtében a segédszemélyzet kijelölése mellett a kerületi biztosokra, illetve a kamarai igazgatóságokra bízták a komisszáriusok kinevezését is.36 Ez a megoldás egyben megkönnyítette a helyszínre való eljutást. Császár Elemér szerint a biztosok lopva és rajtaütésszerűen érkeztek a kolostorba. A hivatalok ezen praktikájára azért lett volna szükség, nehogy a szerzetesek, idejében megtudva a rendházuk bezárásáról szóló döntést, elrejtsék intézményük javait.37 Brunszvik Antal 34 Egy olyan kisebb rendházban, mint a debreceni ferencesek vagy bodajki kapucinusok, két hét alatt végeztek. 35 Gróf Brunszvik Antal (1746—1793) kamarai tanácsos kinevezését lásd: MOL. P 68. Fasc. 3. Konvulutum „1782 I. csomag” f. 7. 36 A Budáról az adott megye ispánjához, illetve a kamarai adminisztrációhoz érkező utasításra példa: MOL. C 72. 98. cs., 1198. kf. ff. 1—3.; CSÁSZÁR, 1901. 412. p. 37 CSÁSZÁR, 1901. 415. p.
