Egyháztörténeti Szemle 2. (2001)

2001 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Ugrai János: Felvilágosodás kori változások a Sárospataki Református Kollégiumban

Ugrai János: Felvilágosodás kori változások Sárospatakon

105

tett a hely- és az eszközhiány felszámolására, a rajzoktatás rendszeresítésére.60 Próbálkozásait átmeneti siker koronázta, hiszen a rajz az ötödikesek, az alsó-szintaxisták számára 1804-től kötelező lett, de 1810- től ismét kimaradt a tantervből.

Akkor is érdekes, hogy gondoltak a selyemhernyó tenyésztésének a szükségességére az iskola vezetői, ha tudjuk, hogy mindenki tisztában volt a megvalósítás reménytelenségével.61 Szintén inkább csak sikertelen próbálkozásokról tudunk beszámolni a testnevelés meghonosítása kapcsán. 1792-ben ugyan megvásárolták a Magyar Királyi Kamarától a mai iskolakert térségét, s ott fák, pázsit telepítésével kialakítottak egy „üdülőhelyet”, de a rendkívül zsúfolt órarend egyetlen alkalmat sem biztosított korszakunkban a rendszeres tornára. Sőt, a tanulók szabad idejükben sem mozoghattak kedvükre, hiszen a legtöbb ilyen jellegű tevékenységet (úszás, csónakázás, halászás, tánc) szigorúan tiltották.62

Az előremutató változások mellett megmaradt a hagyományos tárgyak dominanciája az oktatásban. A latinitás a magyar nyelv térhódítása ellenére is az iskolai élet fontos jellemzője korszakunknak, mind az írásbeli ügyintézést, mind az oktatás tartalmát tekintve. Még a magyar nyelv bevezetését oly egyértelműen támogató 1796-os deputatio is kijelentette, a latin a művelt emberek számára rendkívül fontos, hiszen az ország törvényeinek, dokumentumainak és hivatalainak, valamint a tudományoknak is ez a nyelve.63 Ennek megfelelően a tanrendek a második nemzeti classistól az utolsó évig folyamatosan tartalmazták a latin grammatika tanítását. így az alapok és a ragozások elsajátítása után a magyar nyelvű oktatás bevezetéséig mindent, majd később a vallással, filozófiával, irodalommal, történelemmel kapcsolatos tudnivalókat kellett latinul megtanulni. A latin nyelv — bár csökkenő mértékben — továbbra is fontos szerepet játszott a jegyzőkönyvek vezetésében és az iskola levelezésében.

A görög nyelvet csak a konzervatív tantervek szerint kellett az utolsó gimnáziumi évben tanítani, míg az akadémiai fokon az első és a harmadik évben kellett görögül tanulni, mindezt a hatodik és hetedik évben gyakorlás követte. Héberül csak az akadémiai hallgatók tanultak összesen négy évig. Mindkét nyelv tanítása diáktanító, a praeses feladata volt.

60 1797. szeptember 20-i levele volt az első, amelyben tervéről és ahhoz szükséges dolgokról beszámolt Vay Józsefnek. SRKLt. XXVI. 9678.

61 P.C.A.SRKKt. 1176. 10-12. p.

62 CSAJKA IMRE: A polgári-nemzeti testkultúra kezdetei a sárospataki iskolában (1800—1848). In: ATestnevelési Főiskola Közleményei. Bp., 1984. 2. sz. 31—44. p.

63 Lit. Dep. 1796. 45-60. p.