Egyháztörténeti Szemle 2. (2001)
2001 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Ugrai János: Felvilágosodás kori változások a Sárospataki Református Kollégiumban
104 Egyháztörténeti Szemle II/1 (2001) 1801-ből találtunk adatot arra, hogy a főgondnok, Vay József a vegytan tanításának bevezetését tervezte, s ehhez a korábbi pataki gyógyszerészt, Török Józsefet kívánta felkérni.53 Azonban fizetési problémákról még 1806. évi iratban is olvashatunk,54 55 így a vegytan önálló meghonosításának kísérlete időszakunkban kudarcot vallott. A vegytannal ellentétben ^ természetrajz mindvégig szerves részét képezte a tananyagnak második középiskolai osztálytól hetedikig. Olyannyira, hogy más kollégiumi művekhez képest kimagasló színvonalú tankönyvsorozatot írtak ehhez a tárgyhoz a pataki tanárok: a „Természeti História” az állatokkal foglalkozó első részét, Emődy István, a növényvilágot taglaló második kötetet Vadnay József, a szerves és szervetlen ásványokat tárgyaló utolsó könyvet pedig Géléi József írta. A színvonalas tankönyvsorozat nemcsak elméleti, hanem hasznos gyakorlati tudnivalókat is tartalmaz, amelyeket fel lehetett használni a földművelés és az állattenyésztés fejlesztéséhez.66 A földrajz Sárospatakon Comenius és Csécsi János révén korábban jelentős tárgynak számított56, de önálló tárgyként, rendszeresen az elsőtől a hetedikig csak 1786-tól, a kilencedik évig pedig 1804-től szerepelt a tantervben. Nagy hangsúlyt helyeztek hazánk és Európa alapos vizsgálatára, sőt az utolsó évben gazdaságföldrajzi kérdéseket is érintettek, ám a többi kontinenst igencsak elhanyagolták.57 Az előírt tankönyvek nem voltak kifejezetten modernek. Hiszen a szintén több nemzedéket megélt Tomka—Szászky-féle földrajz mellett Losonczi István műve, a „Hármas Kis Tükör”szolgálta a tanulást.58 Ezzel együtt a protestáns és a katolikus iskolák között is előkelő helyet foglalt el a sárospataki földrajzoktatás, jócskán túlhaladva például a debreceniek vagy az erdélyi reformátusok geográfiáját.59 Ritkán szokás kiemelni, pedig mindenképpen fontos, hogy Nyíri István személyében 1797-től a pataki kollégiumnak rajztanára is volt. Nyíri 1806-tól a mennyiségtan professzoraként nagy-nagy erőfeszítéseket 53 SRKLt. A. XXIX. 10.890. 54 SRKLt. A. XXXII. 400. 55 FEHÉR, 1989. 70-78. p. 56 Nem véletlen, hogy Kazinczy Ferenc legelső, Magyarországot bemutató műve, az 1775-ben írt „Patriae memoria dulcis” földrajzi tárgyú. FRISNYÁK SÁNDOR: Kazinczy első műve: Magyar Ország Geographicája. In: Borsodi Szemle, 1960. 1—2. sz. 68-69. p. 57 FRISNYÁK SÁNDOR: Földrajzoktatás Sárospatakon a XVIII—XIX. században. In: Művelődésügyünk, 1960. 12. sz. 40—43. p. 58 Losonczi valóban nem túl magas nívójú könyvét a legélesebben Márki Sándor kritizálta. MÁRKI SÁNDOR: A földrajz-tanítás története Magyarországon. In: Földrajzi Közlemények, 19. Bp., 1891. 277—284. p. 59 UDVARHELYI KÁROLY - GÖCSEI IMRE: Az alsó- és középfokú földrajztanítás története Magyarországon. Bp., 1973. 28—31. p.
