Egyháztörténeti Szemle 2. (2001)
2001 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Ugrai János: Felvilágosodás kori változások a Sárospataki Református Kollégiumban
Ugrai János: Felvilágosodás kori változások Sárospatakon 103 évente hányán tanultak franciául, de viszonyítási alapként érdemes az 1799. júliusi adatokra pillantanunk: ekkor 6 jurátus és 1 publicus fejezte be és kilencen folytatták tanulmányaikat.47 Ezen a téren tehát némi lemaradás tapasztalható Patakon, hiszen a 18. század végén egyre inkább az általános műveltség részévé vált a francia ismerete. Ezt alátámasztja az is, hogy 1792-től a Debreceni Református Kollégium minden tanárának tudnia kellett a latin, a görög és a német nyelv mellett franciául is.48 A reáltárgyak szokatlanul nagy pataki térnyeréséről számolhatunk be. Ezek közül a matematikai képzés terén Sárospatak és Debrecen iskolája mindenképpen magas színvonalat képviselt. Talán a matematika oktatása kapcsán a legszembetűnőbb a két, egymással gyakorta rivalizáló református kollégium felfogásának hasonlósága, s a Ratióhoz való alkalmazkodás iránti igényük. Sőt, a Ratio előírását, amely a gimnáziumi tanulók számára a számtan és az elméleti matematika mellett a kettős könyvelés alapjainak az elsajátítására is vonatkozott49, Patakon kiegészítették a tizedes törtek és a geometria tanításával. Az 1810. évi tanterv pedig még hatékonyabb képzést biztosított: már az alsóbb osztályokban szerepeltek a tananyagban az algebra, a sík- és térgeometria elemei, s a hatodik évfolyamban az algebrai törtekkel is megismerkedtek. A pataki — a tantervben az első évtől az utolsóig szereplő — matematikaoktatás egyértelműen elérte tehát a kor hazai színvonalát, s ezért az 1800-as évek elején igen sokat tett az első igazán matematikusnak, s nem fizikusnak számító tanár, Sipos Pál.50 A fizika tanításában viszont a pataki iskola messze megelőzte korát. Simándi István a 17—18. század fordulóján kezdte meg a kísérleti fizika tanítását, hagyományait pedig ifj. Csécsi János, Szatmáry Paksi Mihály, majd korszakunkban Szilágyi Márton és Barczafalvi Szabó Dávid ápolta.51 Tankönyvül Hollmann modern kötete szolgált Patakon, ahol egyedülálló gyorsasággal, már 1787-ben felvették a vizsgatételek közé az elektromossággal kapcsolatos kérdéseket. A 19. század első negyedében Sipos Pál mellett Nyíri István és Kézy Mózes működése garantálta továbbra is a magas színvonalú fizikaoktatást.52 47 SRKLt. K. a. II. 5. 48 VÖRÖS IMRE: A francia nyelv oktatása Magyarországon a 18. században. In: Magyar Pedagógia, 1976. 1—2. sz. 93—95. p. 49 MÉSZÁROS ISTVÁN (szerk.): Ratio Educationis. Bp., 1981. 112—113. p. (138. §.) 50 OLÁHNÉ ERDÉLYI MÁRIA: A protestáns iskolák középszintű matematikaoktatása 1777—1848 között In: Magyar Pedagógia, 1976. 3. sz. 278-281. p. 51 KATONA FERENC: A kísérleti fizika tanításának kezdetei Sárospatakon. In: Borsodi Művelődés, 1981. 3. sz., 32—36. p. 52 M. ZEMPLÉN JOLÁN: A magyarországi fizika története a 18. században. A fizika szaktudománnyá válik. Bp., 1964. 37—52. p.
