Egyháztörténeti Szemle 1. (2000)
2000 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szatmári Judit: A református egyház előkészületei az 1848-as miniszteriális konferenciára
88 Egyháztörténeti Szemle 1/1 (2000) kedni, mivel így az ezen terheknek megszüntetését már teljes reménnyel elváró nép megnyugatható lenne. A minisztérium pedig majd a béke helyreálltával ismét hívja össze őket a megkezdett értekezlet folytatására és teljes bevégzésére.64 A tiszántúliak indítványát a többi kerület elutasította, így az augusztus 30-án kezdődött közös gyűlés részletes tanácsozásba bocsátkozott.56 A négy anyaországi egyházkerülethez „a két testvérhon egyesülése következésében” az erdélyi is csatlakozott, így az öt kerület a du- namellékitől kapott meghívás után a pesti református templomban kezdte meg az ülést, majd alkalmasabb helyen, a pesti református egyház termében folytatta. Az első napon a követek igazolása, elnök, jegyzők választása után a tiszántúli kerület véleménye terjesztetett elő - az említett halasztó javaslat -, amelyet „számos és hosszas vitatkozások” követtek. A tanácskozás másnap, augusztus 31-én folytatódott, felolvasták a tiszamelléki, dunamelléki, dunántúli szu- perintendencia véleményét. Innét tudhatjuk, hogy az előzetes kerületi üléseken készültek írásos vélemények, illetve a tiszántúliakét Szoboszlai Pap István szóban terjesztette elő. Ez utóbbit, mint legrészletesebbet, minden tárgyat legteljesebbben kifejtőt választották a képviselők vezérfonalul, ezt egészítették, javították ki közösen. Legelőször azt szögezték le, hogy a miniszteri meghívóban szereplő egyházi és iskolai reform kifejezést egyházi belső életükre nem vonatkozhat, ennek irányítása autonómiájuk szerves része, a reformot külső állásukra óhajtják. Az államhoz való viszonyban kiindulópontjuk az 1848/20. te. 2. §: tökéletes egyenlőség és kölcsönösség minden bevett vallásfelekezettel. Ennek kihangsúlyozását és a gyakorlati életben megvalósulását különösen fontosnak találták, hiszen korábban sem a törvényekkel szemben akadt ellenvetésük (1796/26. és 1844/3. te.), hanem azok be nem tartása, félremagyarázása miatt a katolikus egyházzal és részben a Helytartótanáccsal, vármegyékkel adódtak konfliktusaik. Ezért részletesen kifejtették, hogy a törvény életbe lépésének milyen konkrét következményekkel kell járnia a református egyháznak az államhoz és a többi egyházhoz való viszonyára nézve. Hosszasan foglalkoztak a más vallásra történő átmenet és a vegyes házasságok kérdésével, melyet az 1844/3. te. még nem az egyenlőség és kölcsönösség szerint rendezett. (Házassági, házassági bíráskodási 54 * 54Uo. "'’A jegyzőkönyv ismertetése az RL. A/l. b 1790-1849 X-Y 39. példány alapján.
