Egyháztörténeti Szemle 1. (2000)
2000 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kőfalvi Tamás: A hiteleshelyi oklevelek egyháztörténeti tanulságai
Kőfalvi Tamás: Hiteleshelyi oklevelek 55 előtt és kinyilvánította, hogy a szóban forgó szőlőt, az apát és a kon- vent színe előtt átvett 4,75 márka ezüstért, örök jogon eladta Sym- ianus szekcsői polgárnak. Az adásvételről az apát és a konvent, chi- rographált és pecsétjükkel megerősített oklevelet adtak ki Symianus számára.27 A konvent egy másik, 1413. március 19-én kelt oklevele2* szerint, mindazon szolgálatokért, amelyeket a monostor pécsváradi polgáraiért, jobbágyaiért és magáért a monostorért a néhai Imre pécsváradi bíró fia: Litteratus János, már ifjú kora óta, felmenőivel és őseivel, rokonaival és társaival együtt tett, s amelyek közül itt csak az említtessék, hogy amikor a városban egy néhány megátalkodott által okozott tűzvész pusztított, amelynek következtében János nagy háza is - amely Szent Péter apostol templomának északi sarkán állt - leégett, s amely ezután, a monostor és a város szégyenére, még évek múltán is elhagyatottan állt, de végül Imre bíró, az említett János apja, igen nagy költséggel és fáradsággal helyreállította. Ám alighogy kész lett, néhány hitszegő férfi felgyújtotta a várost, s a tűzben az újjáépített ház is leégett. Ezután legalább 20 éven át elhagyottan állt, tetőzete és építményei teljesen elpusztultak, és János kúriájáig terjedően teljesen elhagyatottnak látszott. Végül Ozorai Pipo temesi ispán, a monostor gubernátora megígérte testvérének, az apátnak, hogy a helyreállításban segíteni fogja Jánost, és külön megbízottja révén a konventnek is ezt javasolta. A konvent ezért - miután káptalantermében megtanácskozta a dolgot - az említett házat, minden tartozékával és haszonvételével együtt, tudniillik egy észak felé eső kerttel, egy keletre eső kúriával (János másik házhelyéig), valamint az abban lakókat 60 évre mentesíti a collecta fizetése alól, az épület " Ez az oklevél a pécsváradi konvent legszebben kiállított árpád-kori oklevele. Eredetije: Statny Slovensky Ustredny Archív, Szlovák Központi Állami Levéltár, Révay cs. It. Sirmium 1. 3. (DF 259485) Chirographuma: ABCD. A chirographum és a kezdő B betű, valamint a betűszárak szépen díszítettek. Alján a konvent kerek pecsétje ép, az apát mandorla alakú pecsétjének alsó harmada és jobb széle hiányzik. Mindkettő hártyaszalagon függ. Kiadása: IPOLYI ARNOLD - NAGY IMRE - VÉGHELY DEZSŐ (szerk.): Hazai okmánytár. Codex diplomaticus patrius. VI. köt. Bp., 1876. VI. 99-100. p. (64. sz.); Regesztája: KÖFALVI TAMÁS: A pécsváradi konvent hiteleshelyi oklevelei. (1254-1301) In: KOSZTA LÁSZLÓ (szerk.): Capitulum I. Tanulmányok a középkori magyar egyház történetéből. Szeged, 1998. (továbbiakban: Capitulum I.) 152. p. (4. sz.). 28Eredetije: DL 10053. Regesztája: BORSA IVÁN (szerk.): Zsigmondkori oklevéltár. IV. köt. Bp., 1994. 319. sz.; KÖFALVI TAMÁS: A pécsváradi konvent hiteleshelyi oklevéltára, 1254-1526. Szeged, 2000. (Kézirat) (továbbiakban: KÖFALVI, 2000.) 562. sz.
