Egyháztörténeti Szemle 1. (2000)
2000 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tóth Krisztina: Egyházlátogatás az esztergomi főegyházmegyében a 16-17. században
Tóth Krisztina: Egyházlátogatás az esztergomi főegyházmegyében 67 templomuk (amelyet oratóriumnak, imaháznak neveztek a katolikusok), lelkészük és önálló jövedelmük. Mint említettem, a 16. századból csak az esztergomi és veszprémi, a 17. századból már a győri egyházmegye6 is őriz vizitációs jegyzőkönyveket. Ezek közül az esztergomi főegyházmegye egyházlátogatásai a legteljesebbek és terjedelemben a legnagyobbak. Fennmaradtak Oláh Miklós, Pázmány Péter, Lippay György, Szelepcsényi György, Szécsényi György és Kollonics Lipót idejéből származó vizitációk az egyházmegye szinte egész területéről. Ebben az időben tizenkét főes- perességre oszlott az esztergomi egyházmegye, nem számítva az exempt plébániákat, amelyek az ország egész területéről az esztergomi érsek prímási jogköréből kifolyóan tartoztak hozzá. A tizenkét főesperesség a következő volt: nyitrai (Árva, Túróc és Nyitra megye egy részével), a barsi, a főszékesegyházi (Esztergom megyével), pozsonyi, komáromi, sasvári (Pozsony és Nyitra megye egy részével), honti (Hont és Liptó megyével), tornai, nógrádi, zólyomi, gömöri és szepesi főesperesség. Ezek közül a gömöri főesperességről nincs vizitációnk, mivel ezt kiadták a levéltárból az 1773-ban megalakult rozsnyói püspökségnek és csak a vizitációt elrendelő rendeletek, illetve a vizitáci- óhoz kapcsolódó iratok maradtak Esztergomban.' A szepesi főesperességről a legkorábbi vizitációnk 1700-ból maradt fenn, ezt is emlékezetből írta a szepesi prépost száműzetésben 1714-ben.8 Ez a vizitá- ció azonban nem érseki rendeletre történt, a szepesi prépost saját jogköre alapján vizitált. Mindent összevetve ez összesen hétszázkilencvenhét plébániát jelent, és figyelembe véve, hogy mindegyik plébániának volt egy-két fíliája, közel kétezer-ötszáz települést. Ezekről a 16-17. század valamely korszakából, néha többől is maradt fenn leírásunk. Tekintve, hogy az egyházmegye egész területén - néhány egyházi birtok kivételével - élt protestáns lakosság, a protestáns egyháztörténészek számára is számos értékes adatokkal szolgálnak ezek a jegyzőkönyvek. S 6VARGA IMRE: A rábaközi főesperesség egyházlátogatási jegyzőkönyvei 1696-97-ből. In: Arrabona 14. Győr, 1972. 283-315. p.; UŐ: A győri székesegyház, főesperesség egyházlátogatási jegyzőkönyvei 1698-ból. In: Arrabona 13. Győr, 1971. 177-221 p.; LŐRINC IMRE: A rábaközi főesperesség egyházlátogatási jegyzőkönyve 1659-ből. In: Arrabona 16. Győr, 1974. 233-241. p. 'Esztergomi Főkáptalani Levéltár, 56. ladula 1. fasc. SPL., Acta visitationalia Lib. 12.
