Egyháztörténeti Szemle 1. (2000)

2000 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Tóth István György: Raguzai Lajos, a hódoltság utolsó misszionáriusa

20 Egyháztörténeti Szemle 1/1 (2000) fogadta el ezt a kinevezést. A következő püspök 1679-ben az alig 23 éves Mattia Bernjakovich obszerváns ferences lett, nem az érdemei­ért, hanem mert egy igen előkelő és befolyásos boszniai főúri család­ból származott, és Rómában azt remélték, hogy kapcsolataival sokat tehet a katolikusokért. Amíg a fiatal püspök a Róma melletti Tivoli­ban folytatta tanulmányait, egy másik bosnyák ferences, Giovanni Braenovich a Derventa vikáriusként irányította és vizitálta a hódolt­sági egyházmegyét.u> A századvégi nagy háború alatt pedig az emlí­tett Don Luca Natale törődött a katolikusokkal. Előbb a hódoltságot irányító szerémi püspöki vikárius volt, majd 1708-ban hosszas huza­vona után Róma kinevezte belgrádi püspöknek. A belgrádi misszióspüspökség helyzete azonban a karlócai béke után radikálisan megváltozott, hiszen a török hódoltság egykori terü­lete, a Temesközt kivéve, most már a királyi Magyarország lett, míg Belgrád maga továbbra is fontos török erősség volt. Don Luca Natale tehát, aki továbbra is az immár keresztény kézre került plébániáján lakott, el volt vágva a híveitől, és mint az a temesvári katolikusok itt közölt leveléből kitűnik, hiába igyekezett vizitálni Temesváron: a törö­kök megfenyegették, hogy ha nem akarja, hogy a temesvári vár tor­nyába zárják, akkor sürgősen távozzon el a területükről, ezt a taná­csot Don Luca Natale kénytelen-kelletlen meg is fogadta. Az egyik itt közölt levélből az is kitűnik, hogy miért volt igencsak kedvezőtlen véleménye Don Luca Natale belgrádi püspöknek Raguzai Lajosról: a misszionárius munkájáról azoktól a bosnyák ferencesektől szerezte az értesüléseit, akik a Temesközt saját területüknek tekintek ték, és ezért féltékenyen néztek az - egyébként szintén horvátul be­szélő és szintén obszerváns ferences - raguzai szerzetesre. A bosnyák ferencesek kiközösítették Raguzai Lajost és eltiltották miséje hallga­tásától a temesvári katolikus híveket. A raguzai kereskedőkre támaszkodó raguzai misszionáriusok és a magyarországi hódoltság falvait kiváltságaik alapján saját kizárólagos vadászterületüknek tekintő bosnyák ferences misszionáriusok közti elszánt küzdelem végigkísérte a hódoltsági katolikus egyház történe­tét - ugyanúgy megtaláljuk ezt a harcot a 16. század végén, mint a 18. század elején, a magyarországi török uralom utolsó éveiben. “Tóth, István György: Relationes missionariorum de Hungária et Transilvania (1627-1707). Roma-Bp., 1994. 209-225. p.

Next

/
Thumbnails
Contents