Egyháztörténeti Szemle 1. (2000)
2000 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Tóth István György: Raguzai Lajos, a hódoltság utolsó misszionáriusa
Tóth István György: Raguzai Lajos 21 A 16. században a török előrenyomulásával párhuzamosan egyre északabbra húzódott a délszlávok és köztük a katolikus délszlávok népessége, és ezzel együtt jöttek mind inkább észak felé, újabb és újabb plébániákat elfoglalva, a középkori bosnyák királyság területéről az ottani obszerváns ferences szerzetesek - már 1584-ben egy Fra Casparo nevű bosnyák ferences a Bácstól északra fekvő Kollut faluban térítette a lutheránusokat, és igyekezett rávenni híveit a Gergely- naptár használatára.17 1626-tól azután bosnyák ferences misszió alakult a Temesközben, Krassóvár központtal, Marco Bandini bosnyák ferences, későbbi marcianopolisi érsek és moldvai adminisztrátor vezetésével. Aligha kétséges, hogy ennek a bosnyák ferences missziónak a hatása is megmutatkozott abban, hogy a 18. század elején Krassóvár volt a Temesköz egyetlen igazán fontos katolikus települése, a temesközi mintegy kilencszáz katolikus háztartásból 700-at e városban találunk. 1630-ban azután - a Bethlen Gábor halálát követő zűrzavart kihasználva - a bosnyák ferencesek missziót szerveztek Erdélyben is, már igencsak eltávolodva a középkori boszniai királyság határaitól.18 A szlavóniai és szerémségi plébániákat elfoglaló bosnyák ferences plébánosok pedig nem - az egyébként Marino Ibrishimovich és Matteo Benlich esetében éppenséggel bosnyák ferences - belgrádi püspököket, hanem a boszniai provinciálist és a boszniai püspököt vagy püspöki adminisztrátort, valamint anyakolostoruk gvárdiánját tekintették az elöljárójuknak.19 ‘‘Archivio Segreto Vaticano (Roma) Archivum Arcis I-XVIII. 4760. Fol. 42/v.; TÓTH, ISTVÁN György: The introduction of the Gregorian calendar and the Turks. (The investigation of the bishop of Scardona in 1628). In: LASZLOVSZKY JÓZSEF (szerk.): Kubinyi András Emlékkönyv. Bp., 1999. (megjelenés alatt) “Tóth ISTVÁN György: Egy hódoltsági plébános panasza a ferencesek, a jezsuiták és Róma ellen. In: KALMÁR JÁNOS (szerk.): Miscellanea fontium historiae Europae. Emlékkönyv H. Balázs Éva történészprofesszor 80. születésnapjára. Bp., 1997. 107-112. p.; UŐ: A mohácsi plébános, a budai pasa és a kálvinista konstantinápolyi pátriárka. Don Simone Matkövich levelei a Hitterjesztés Szent Kongregációjához (1622-1635) In: Ráday Gyűjtemény Évkönyve, VIII. Bp., 1997. 185-252. p.; UÖ: A missziós faházból az érseki trónra. (Marco-Bandini bosnyák ferences levelei a hódoltságról.) In: J. ÚJVÁRY ZSUZSA (szerk.): Zimányi Vera Emlékkönyv. Bp., 2000. (megjelenés alatt) 19TÓTH ISTVÁN György: Kié Buda? Az esztergomi érsek és a belgrádi apostoli vikárius vitája a hódolt Budáról. In: TUSOR PÉTER (szerk.): R. Várkonyi Ágnes Emlékkönyv. Bp., 1998. 251-257. p.
