Egyháztörténeti Szemle 1. (2000)
2000 / 1. szám - RECENZIÓK - Sawyer, Frank: Edwards, David L.: Christianity: The First Two Thousand Years
Recenziók 169 musra visszavezethető külső adósságokat el kell engedni, máskülönben nincs remény a helyzet javulására. A felszabadítás teológia képviselőinek alapnézete az, hogy a fejlődés nem éri el a latin-amerikai lakosság nagy részét vagy a világ más elszegényedett részeit, hacsak nem változnak meg gyökeresen a társadalom jelenleg uralkodó struktúrái és a világgazdasági viszonyok. Latin-Amerikát szemlélve láthatjuk, hogy a szekularizáció inkább európai jelensége itt nem ugyanúgy megy végbe. Edwards így ír erről: „A latin-amerikai ember kérdése általában nem az, hogy a prédikált Isten létezik-e, hanem hogy tud-e segíteni a szegénységen.” Az érzelmekre ható istentiszteleti alkalmak megtalálhatók Latin-Amerika szerte, ahol a gitár és a dob jól beleillik a populáris kultúrába. Az en- thuziasztikus igehirdetés jól bevált a sok esetben talán még olvasni sem tudó hallgatóságnál. Éppen ezért a karizmatikus mozgalmak is drámai hatással bírnak az utóbbi évtizedekben. Latin-Am erikának megvannak a maga protestáns evangelizátorai is, mint például René Padilla és Samuel Escobar, akik az új keletű teológia művelésében is jelentős részt vállalnak. A római katolikus megújulási mozgalmak különösen a hatvanas évektől jelentkeznek, a hangsúly ezúttal a com- munidades de base-re esik. Ezek az alulról vagy a széles néprétegektől származó mozgalmak arra buzdították az embereket, hogy gyűléseken vitassák meg falujuk, községük problémáit, de arra is, hogy tanuljanak meg olvasni és ne adják fel az igazságért folytatott küzdelmet. Ebből született meg a felszabadítás eszméinek a teológiája. A perui Gustavo Gutiérrez híres könyvet írt a témában 1971-ben. Oscar Romero érseket misézés közben lőtték agyon - amiért szót emelt a salvadori katonaság bűntettei ellen. Voltak még mások is, többek között Leonardo Boff, Jón Sobrino és Jan Luis Segundo, akik egyházi, társadalmi, politikai és gazdasági kérdéseket feszegettek egy olyan kontinensen, ahol szükségtelenül szenvednek milliók a szegénységtől. Edwards más témákat is felvesz könyvébe, mint például az afrikai és kínai egyház életét. Ezek rövid részek, de segítenek szélesíteni a látókört és elgondolkodtatják azokat, akik eddig azt hitték, hogy a keresztyénség nyugati vallás. A könyvet a posztmodernről szóló fejezet zárja. Itt a keresztyénség jövőjének kérdése vetődik fel a jóléti társadalmakban. Edwards megjegyzi, hogy Arnold Toynbee történész már az 50-es években a modern kor végéről beszélt. A posztmodern kor egyik jellemzője a pluralitás tudatosítása, valamint bármilyen, a modern korban keletkezett ideológiába vetett hit hiánya, ami alól
