Egyháztörténeti Szemle 1. (2000)

2000 / 1. szám - RECENZIÓK - Sawyer, Frank: Edwards, David L.: Christianity: The First Two Thousand Years

170

Egyháztörténcti Szemle I/1 (2000)

talán egy kivétel létezik: az egyéni szabadságba vetett hit. A posztmodern ember azt nézi, hogyan van felépítve a valóságkép, s azt már nem várja el, hogy bármely nézet is az igazságot közvetítse.

Mi is történt valójában az egyházzal és a vallással a szekularizáló- dott társadalmakban? Edwards áttekinti KelebEurópa kommunista társadalmainak közelmúltját. Megjegyzi, hogy az élet és halál értelmének vallási kérdése sokak számára megmaradt a kommunizmus alatt is. Más példákon bemutatva, Edwards utal arra is, hogy az egyháznak a modern és posztmodern szekularizált világban egyre toleránsabbnak kell lennie a sokféle teológiai irányzat és gyakorlat iránt. Azt írja, hogy a sokaknak lelki élményt nyújtó taizé-i ökumenikus közösség is azt mutatja, hogy sokféle módja van annak, hogyan újulhat meg hitünk egy szekularizált korban. Sőt, annyi évszázad és évtized után, amikor az egyházak csak elszakadtak egymástól, talán bekövetkezik egy nagy egymásratalálás, miközben nem kell lemondanunk a létező sokszínűségről sem.

Edwards leírja, milyen meghatározó volt a pünkösdi mozgalom világszerte az utóbbi évtizedekben, szemmel láthatóan haladást érve el ott is, ahol az embereknek nincs vagy csak kevés kapcsolatuk van a hagyományos és hivatalos egyházakkal. A fundamentalista mozgalom megpróbálta megőrizni a teológiát egyszerűnek és áttekinthető- nek. Milyen alapvető, azaz fundamentális igazságoknak kellene egyesíteni a keresztyéneket? A 604. oldalon Alister McGrath-nak találjuk egy listáját arról, hogy mit is tart a keresztyének többsége „hat alapvető meggyőződésének”. Ezek a következők: „1. a Szentírás mint legfelsőbb tekintély az Isten megismeréséhez és útmutatás a keresztyén élethez; 2. Jézus Krisztus felmagasztalt volta egyaránt mint testet öltött Isten és a bűnös ember Megváltója; 3. a Szent Lélek Úr volta;

4. a személyes megtérés szükségessége; 5. keresztyén egyént és az egyházat mint egészet megszólító evangélizáció elsőbbsége; 6. a keresztyén közösség fontos szerepe a lelki táplálkozásban és növekedésben.” Edwards rámutat, hogy keresztyének keleten és nyugaton, északon és délen egyetértenének a fenti hangsúlyokkal, de sok esetben egymástól nagyon eltérően értelmezik azokat. Más hagyományok alakultak ki például a Biblia használatát, a keresztyén közösség jelentését, vagy a megtérés jellemzőit illetően. A keresztyénség kétezer évének áttekintése illusztrálja, hogy az alapok egy ilyen listája nem szükségszerűen jelenti azt, hogy a világ különböző tájain élő keresztyének valóban megértik egymást.