Egyháztörténeti Szemle 1. (2000)

2000 / 1. szám - "A KATEDRÁRÓL" - Barcza József: Eötvös József valláspolitikája

138

Egyháztörtcneti Szemle I/1 (2000)

egész figyelmemet magára vonta.”'1’ Az önzéssel párosult előítéleteket vette bonckés alá, amelyek szerint ez a nép egyetemlegesen romlott, vallása és nemzetisége folytán nem illeszkedhetik be a társadalomba, illetve veszedelmes a keresztyén vallásra, az államra, gazdaságilag pedig az ország lakosságára. „Az idő eljött - hangsúlyozta diétái beszédében - melyben a törvényhozás e szerencsétlen néposztály fölött is kiterjesztő ápoló kezeit. [...] Csak minden néposztályok iránt gyakorlott hasonló igazság, csak minden emberi jognak teljes tisztelete azon alap, amelyen egy szabad alkotmány épülhet.”1’ Eszméjének győzelme után, 1868. december 14-én ő nyitotta meg az izraelita kongresszust: „örömmel üdvözlöm ez egész tanácskozó testületet, melyben most legelőször gyűltek egybe Magyarország izraelita vallású polgárainak választott képviselői, hogy mint önálló és szabad vallásos társulat, egyházi és iskolai ügyeiket önmaguk szervezzék és rendezzék.”"'

3./ Eötvös József művelődéspolitikájában kezdettől fogva központi szerepet játszott az elemi oktatás, a népnevelés ügye, mint ami képessé tesz a szabadság és egyenlőség jogának gyakorlására. A róla való gondoskodást az állam feladatának tekintette, jóllehet meggyőződéssel vallotta: „A népnevelésnek mindenekfelett vallásosnak kell lennie, azaz olyannak, melyen az isteni hit és tiszta erkölcs tanjai keresztülszövessenek. ”"h

Az 1848-ban benyújtott törvénytervezetében mégsem elvi szempont, hanem gyakorlati szükség miatt akart államilag fizetett felekezeti iskolákról gondoskodni, remélve, hogy a vallási elkülönítésre idővel nem lesz szükség. Jelenleg azonban, mondta, „nem oly népnevelési törvényt kell hoznunk, mely bennünket nyugtat meg, hanem feladatunk oly törvénnyel állni elő, mely megnyugtatja az ország polgárainak éppen azon részét, melyre a népnevelés törvénye legnagyobb befolyást fog gyakorolni.”11 A vallástanítást ellenben tüstént el akarta különíteni a többi tantárgytól és a lelkészek feladatává kívánta tenni, vigyázva arra, „nehogy, főképp oly helyeken, hol közös vagy több felekezetű iskolák léteznek, a lelkészek vallásbeli oktatás közben * IX.

“Eötvös, 1840. 114. p.

IX. 14. p.

“ZELLER, 1894. 945. p.

“Fenyő István (szerk.) Eötvös József kiadatlan írásai. Bp., 1971. 35. p.

’Hajdú JÁNOS: Eötvös József báró első minisztersége (1848). Bp., 1933. 233. p.