Egyháztörténeti Szemle 1. (2000)

2000 / 1. szám - "A KATEDRÁRÓL" - Barcza József: Eötvös József valláspolitikája

Barcza József: Eötvös József valláspolitikája

139

a növendékekben más felekezetűek iránt kárhozatos idegenkedést gerjeszthessenek.”40 Második minisztersége idején részben valóra válthatta elképzeléseit, de röviddel az 1868/38. te. megalkotása előtt kelt levelének tanúsága szerint nem ringatta magát illúziókban: „A népnevelés jelenleg csaknem kizárólag hitfelekezetek kezében van s onnét a közérzület sértése nélkül ki sem vétethetik; és hol jelen financiális helyzetünkben semmi kilátásunk sem lehet arra, hogy a törvényhozás a kormányt a népnevelés által szükségelt pénzösszegekkel oly bőven láthassa el, minőt ez ügynek tisztán állami kezelése igényelne.” Ugyanakkor, az állami iskolák szervezése mellett teret engedett az egyházi, illetve magániskoláknak, mondván, hogy „a nevelésnek szabadsága alkotmányos országban éppoly lényeges, mint a sajtószabadság, ugyanazon okból s ugyanazon feltételek alatt. E szabadság nélkül a polgárok szellemi kifejlődése erőszakosan egy irányba szoríttatnék.”41 1870-ben megismételte: „A közoktatásnak jobb elvét, mint a szabadságot, nem ismerem [...] minden monopólium az oktatás terén meggyőződésem szerint káros.”42 43

4./ Reálpolitikai meggondolásból, az ökumenikus szellem és nemzeti egység ápolása végett már 1848-ban elkészített egyetemi reformterve szerint Pesten a római katolikus hittudományi kar mellé még két fakultást akart felállítani: a protestánsok és görögkeletiek számára.4,1 Gondolatát az 1870-es törvényjavaslatban felelevenítette. Az egyetemi nyilvánosságtól, az egymás melletti tanulástól egymáshoz való közeledést remélt a teológus ifjúság köreiben. „Ha a pesti egyetemen theologiai karokat nem állítunk fel, valamint a Catholicusok úgy a protestánsok és görög nem egyesültek külön intézetben és külön helyeken fogják nevelni papjaikat. És ezt még a protestánsokra nézve sem tartom kívánatosnak, mert kétségtelen, hogy ez esetben Debrecen, Patak és Sopron rivalitásba sőt ellentétbe fognak lépni egymással és bizonyosan káros, ha azok, kik a népre oly nagy befolyást gyakorolnak, mint a különböző hitfelekezetek papjai, még azáltal sem hozatnak egységbe, hogy egy helyen neveltetnek. Ily elkülönözés bizo40KÁRMÁN MÓR: Közoktatásügyi tanulmányok. 1. köt. Bp., 1906. 157-163. p.

41ÖM. X. 151. p.; ill. Protestáns Egyházi és Iskolai Lapok, 1877. 997. p.

42ZKLLER, 1894. 632. p.

43CSIZMADIA ANDOK: Eötvös József kultuszkormányzati és jogalkotó tevékenysége. In: CSIZMADIA Andor: Jogi emlékek és hagyományok. Esszék és tanulmányok. Bp., 1981. 447-494. p., 458. p.