Egyháztörténeti Szemle 1. (2000)
2000 / 1. szám - "A KATEDRÁRÓL" - Barcza József: Eötvös József valláspolitikája
134 Egyháztörténeti Szemle I/1 (2000) hanem mert az állam nem nélkülözheti azt az erkölcsi biztosítékot, „melyet csupán a vallástól kölcsönözhet.” 8 Ez nála nem pusztán értelmi belátáson nyugvó axióma, de a történelemből leszűrt következtetés is. Saját szavaival: „A tapasztalás azt mutatja, hogy éppen a leggazdagabb nemzetek: az angol, az amerikai és schweitzi a legkeresztényebbek, s ha vallásunk tanait tekinti, minden gondolkodó meg fog győződni, hogy az a hatalom, melyet a vallás elvei az életre gyakorolnak, nemcsak nem áll ellentétben a polgári szabadsággal, sőt hogy az minden valódi szabadság nélkülözhetetlen feltétele.”* 19 Második minisztersége kezdetén pedig (1868. június 23-án) így beszélt programjáról: „Meggyőződésem szerint a természetes állás, melyet az államnak és a törvényhozásnak a különböző vallásfelekezetek irányában el kell foglalni, nem a közöny; azon morális elvek, melyek az államnak alapjait képezik, s melyekben a polgárok milliói megnyugvásukat keresik és találják, a törvényhozás előtt soha nem lehetnek közönyösek. Tehát nem a különböző vallások irányában alkalmazott közöny a törvényhozásnak és kormánynak feladata, [...] hanem az egyenlő tisztelet minden vallás irányában; belátása annak, hogy az általános vallásosság a legszorosabb összeköttetésben áll az állam jólétével is, hogy az állam soha nem áll biztosabban, mint midőn a polgárok vallásos érzületére támaszkodhatik.”20 Már fiatal fejjel kialakított koncepciójában kettős jegecesedési pont domborodik ki. Az egyik: A vallások egyenlősége és viszonossága. A másik: Az egyház szabadságának teológiai-politikai követelménye, mint ami az általános szabadság biztosítéka is. Közismert, hogy az 1848/20. te. megalkotásakor nem vett részt az országgyűlés munkájában. A nevezetes 2. § - amely szerint „e hazában törvényesen bevett minden vallásfelekezetre nézve különbség nélkül tökéletes egyenlőség és viszonosság állapíttatik meg” - érdemben ott szerepelt a márciusi ifjúság kívánalmai között, illetve a Tiszántúli Református Egyházkerület 1848. március 22-én kelt felterjesztésének az élén: „Kívánjuk az általános lelkiismereti szabadságot; hitfelekezetek közötti teljes és tökéletes egyenlőséget és viszonosságot.”21 Nem feledhetjük azonban, hogy Eötvös József e törvénycikk 1SÖM. XV. 74. p. i9ÖM. XII. 194. p. ■“EÖTVÖS JÓZSEF: Beszédek. II. Politikai beszédek. II. köt. Bp., 1902. (ÖM. X.) 158. p. "'ZSILINSZKY Mihály: az 1848-i vallásügyi törvénycikk története. Bp. 1908. 12-15. p.
