Egyháztörténeti Szemle 1. (2000)

2000 / 1. szám - "A KATEDRÁRÓL" - Barcza József: Eötvös József valláspolitikája

130

Egyháztörténeti Szemle 1/1 (2000)

szereztek, hogy leginkább éppen azokat támadják az egyház nevében, akik annak a legnagyobb szolgálatokat tették.”2 Erőszaktól borzadó jelleme töretlen maradt szakadatlan kezdeményezései során: „Minden rosszkedv mellett erősen megyek előre - írta 1867 októberében - habár nem kevés harag és berzenkedés között főképp a tisztelendő urak részéről, kik általában véve nem nagy barátai az újításoknak”.3 O azonban az egyház Urához igazodott, mondván: „Ha a keresztyén porba hajlik Isten előtt, nem szabad elfelednie, hogy az Úr saját képmására teremté őt, s hogy más teremtmények előtt hajlongania nem illik.”4

Szavai arra utalnak, hogy a maga módján mélyen hívő s egyházát szerető lélek volt. Szakosztályunk mostani ülésének összefoglaló témáját szem előtt tartva kerestem Eötvös József valláspolitikájának 1./ teológiai és egyháztörténeti jellegű motívumait, 2./ úgy látom: belőlük fakadnak alapelvei, amelyek a „szabad egyház a szabad államban” fogalomban csúcsosodnak ki, 3./ végül szeretném felvillantani legfontosabbnak vélt, levont gyakorlati konzekvenciáit.

I.

Eötvös József a római katolikus egyház tagjának vallotta magát s „kétségtelen, hogy tiszta szándékkal fáradozott egyház érdekében.”5 6 * Korántsem jellemezte azonban dogmatizmus, sem konfesszion- alizmus. 0 a romantika gyermeke volt - hivatkozott is Schleier- macherre - aki hitét bensőségesen élte át: „A kereszténység hatalma

'CONCHA Győző: Eötvös és Montalembert barátsága. Bp., 1922. (2. kiadás) (továbbiakban: Concha, 1922.) 281. p.

"MORVAY GYŐZŐ (közli): Eötvös József báró levelei fiához, Eötvös Lóránd báróhoz. 1- 2. r. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 1929. 441-458. p., 1930. 52-68. p. (továbbiakban: Eötvös-levelek, 1929-1930.); 1. r. 442. p.

4EÖTVÖS JÓZSEF: Gondolatok. Hit és vallás. Bp., 1903. (Eötvös József összes munkái, [továbbiakban: ÖMJ XIX.) 20. p.

A Magyarországi Református Egyház Doktorai Kollégiumának Egyháztörténeti Szekciójáról van szó. (A Szerk.)

“HERMANN Egyed: A katolikus egyház története Magyarországon 1914-ig. München, 1973. (Dissertationes Hungaricae ex Historia Ecclesiae, I.) (2. kiad.) 446. p.

6Eötvös-levelek, 1930. 65. p. Schleiermacher, Friedrich Ernst Daniel (1768-1834)

német protestáns teológus, lelkész, egyetemi tanár Halléban illetve Berlinben, a modern protestáns gyakorlati teológia úttörője.