Egyháztörténeti Szemle 1. (2000)
2000 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Rácz Kálmán: Az Esztergomi Érsekség és Csehszlovákia vagyoni vitája, 1919-1938
116 Egyháztörténeti Szemle 1/1 (2000) viszony megszakításával még csak fenyegetőzzék is, nem tartotta valószínűnek, más eszköze a presszionálásra pedig nem nagyon van. " 1935 tavaszán a függő egyházi kérdések szekerét a csehszlovák kormány Szentszék elé állított alternatívája lökte ki a kátyúból. Prága felajánlotta, hogy felszabadítja az egyházi birtokokat a zárlat alól, de ennek feltételéül kikötötte, hogy a magyarországi javadalmasok vonják előbb vissza hágai pereiket és bízzák a Szentszék és a csehszlovák kormány között kötendő egyezményre igényeik kielégítését. A nagyobb nyomaték kedvéért a prímási birtokok kisajátításával való fenyegetőzést is hozzáfűzték javaslatukhoz. A szóban forgó pereket még a 20-as évek elején indította az esztergomi érsekség (51 368 kh), esztergomi főkáptalan (31 571 kh), esztergomi szeminárium (5 112 kh), budapesti szeminárium (565 kh), illetve a csornai premontrei rend (300 kh), győri káptalan (251 kh), zirci ciszterci rend ( 1 476 kh), pannonhalmi bencés rend (4100 kh) és Radnai Farkas volt besztercebányai püspök elveszett javaik miatt, a trianoni békeszerződés 250-es és 239-es számú cikkének előírásai értelmében.8 19 Kérték a bíróságtól, hogy kötelezze a csehszlovák államot a békeszerződés 250. cikkének megsértésével lefoglalt birtokaiknak visszaadására, és az elmaradt hasznoknak, valamint a kényszerkezelés kapcsán okozott egyéb károknak megtérítésére. Az említett 250. cikk úgy rendelkezett, hogy a magyar állampolgároknak, vagy a magyar állampolgárok által ellenőrzött társaságoknak a volt Osztrák-Magyar Monarchia területén fekvő javai, jogai és érdekei nem eshetnek lefoglalás vagy felszámolás alá. Ezek a jogosultaknak, minden más rendelkezéstől függetlenül vissza kell, hogy adassanak, abban az állapotban, melyben elvételükkor voltak. Ha ez mégsem történne meg, a károsultak a 139. cikk értelmében a hágai Vegyes Döntőbírósághoz fordulhatnak panaszaikkal. A 249. cikk pedig a viszonosságot biztosítva előírta, hogy a volt magyar királyság állampolgárai élvezhetik magyarországi javaikat.20 A Vegyes Döntőbíróság tagjai magyar részről Szladits Károly egyetemi tanár, cseh részről Antonín Hóra egyetemi tanár, a két semleges tag Alvarez chilei és van Heckeron holland bíró voltak, míg az elnöki tisztet Schreiber svájci bíró töltötte be.21 l8Uo. 19MOL. K 63. 297. cs. 34 Í./44-1932. “’“Magyar törvénytár. 1921. évi törvénycikkek. Bp., 1922. 212. p. "'EPL. Cat. D/C Felvidéki birtokügyek
