Egyháztörténeti Szemle 1. (2000)
2000 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Rácz Kálmán: Az Esztergomi Érsekség és Csehszlovákia vagyoni vitája, 1919-1938
Rácz Kálmán: Az Esztergomi Érsekség és Csehszlovákia 117 A per menete csigalassúságra volt. Először az hátráltatta, hogy a bíróság addig nem akarta megindítani a tárgyalást, amíg a csehszlovák-vatikáni viszony nem rendeződik, mivel a bíróság jobbnak tartotta volna, ha a Szentszék oldja meg az ügyet. A modus vi- vendivel a viszony úgy ahogy rendeződött, de az egyezmény nem foglalt állást a csehszlovákiai magyar birtokok kérdésében. Ezután a csehszlovák kormány emelt hatásköri kifogást, ugyanis szerintük a 250. cikk nem volt alkalmazható a szóban forgó esetre, mivel a felperes egyházi személyek és intézmények katolikus jellegük miatt nem tekinthetőek magyar állampolgárnak, s így nem élhetnek a trianoni szerződésben a magyar állampolgároknak biztosított jogokkal.22 1934- ben a bíróság elutasította a hatásköri kifogást, és felszólították a csehszlovák kormányt érdemben való védekezésének előterjesztésére. Ezután kerülhetett sor a periratváltás folyamatának megkezdésére. Az említett egyházi érdekeltek mellett a Pázmány Péter Tudományegyetem is pert folytatott ugyanezen fórum előtt, szintén Csehszlovákiával szemben. Az ügyben 1933-ban a bíróság olyan ítéletet hozott, mely reménykedésre jogosította a többi felperest is. Jogerős ítéletben a 16 000 hold birtokukat az egyetem tulajdonának ítélték, valamint kártérítésre kötelezték az alperest az elmaradt jövedelmekért. Az egyetem használatába viszont már nem kerülhettek vissza a birtokok, mivel jelentős részüket felparcellázták, így a kielégítés formája a pénzátutalás lehetett.23 A Szentszék kezdettől fogva helytelenítette a per megindítását. Elsősorban azért, mert a kérdést a saját hatáskörébe tartozóként fogta fel, s kellemetlen volt számára, hogy azt az ő rendelkezése alól „kivévén” Hága elé vitték. Pizzardo bíboros 1931-ben levélben kérte Serédi hercegprímást, hogy vonja vissza a pert. Szerinte, még ha kedvező ítélet is születik Hágában, akkor sincs rá biztosíték, hogy nem sajátítsák ki a földeket a birtokreform céljaira. Ellenben, ha a Vatikánra bízzák az ügy elintézését, akkor az a tárgyalásokon ennél jóval több eredményt tudna elérni. Damoklész kardjaként a modus vivendi végrehajtásának megtagadását tartanák a fejük felett, ha a birtokokat nem adnák vissza, s ez - vélte Pizzardo - jóval fenyegetőbb a számukra, mint a hágai per.24 TJo. 23 24 Uo. Uo.
