Egyháztörténeti Szemle 1. (2000)
2000 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Rácz Kálmán: Az Esztergomi Érsekség és Csehszlovákia vagyoni vitája, 1919-1938
Rácz Kálmán: Az Esztergomi Érsekség és Csehszlovákia 115 egy országos nemzeti zarándoklat élén látogatott Rómába, ahol felkereste a szinte barátjának számító Gasparri államtitkárt és Borgongini helyettes államtitkárt, akikkel hosszas beszélgetést folytatott a modus vivendi végrehajtásával kapcsolatban. Előadta nézetét, hogy az államhatárok és az általuk szelt egyházmegyék határainak gyakorlati összeegyeztetését időszerűtlennek tartja, mivel a trianoni határok revíziójának gondolata egyre inkább tért hódít a világban. Csernoch politikájához csatlakozva azt az óhaját is kifejezte, hogy a vagyonjogi kérdések a területi kérdések előtt, és semmi esetre sem azok rendezése után tárgyaltassanak. Ne adja ki a Szentszék a kezéből utolsó kártyáját, az egyházmegyék rendezésének halogatását, míg a vagyoni kérdések kielégítően megoldva nincsenek, mert a megvalósított területi változás után a kártalanításra és a birtokok megegyezéses elosztására már lehetetlen lesz rábírni őket.10 A hercegprímás szerint a vagyonel- osztásnál az egész egyház érdeke is azt kívánja, hogy lehetőleg minél több birtok maradjon meg Esztergom tulajdonában, mert „ebben az esetben minden garancia megvan arra nézve, hogy ezen vagyon meg fog őriztetni rendeltetésének, míg ha a birtokok cseh egyházi tulajdonba mennének át, ezen biztosíték már fenn nem állna, azokat állandóan a földreform veszélye fenyegetné.”1 A modus vivendi végrehajtását illetően Gasparri és Borgongini biztosította a hercegprímást a vagyoni rendezés elsődlegességéről, s közölte, hogy semmi okuk sincs siettetni a tárgyalásokat, „mert jobb a Szentszékeknek egy rossz provizórium, mint egy rossz definítium”. XI. Pius sem vitatta a prímás követelésének jogosságát, de panaszkodva jegyezte meg, hogy a csehekkel nem lehet boldogulni, és hogy „Benes rosszabb, mint a bolsevikok”.1' A kihallgatás után Serédi Barcza vatikáni magyar követtel beszélgetve elpanaszolta, hogy a Szentszék mennyire nem erélyes a csehekkel, s ha így megy tovább, ő hamarosan „fizetésképtelen” lesz. Közölte, hogy bár a pápa belátja helyzetének súlyos voltát és kérésének jogosságát, mégsem lesz képes a cseh kormányra megfelelő nyomást gyakorolni. Azt, hogy a Vatikán az elmaradt prímási jövedelmek folyósítása érdekében a diplomáciai 15 16 17 15MOL. K 105. 46. cs. 34/pol. 1928 16MOL. K 105. 46. cs. 1/pol. 1928. 17MOL. K 105. 46. cs. 7/pol. 1930.
