Egyháztörténeti Szemle 1. (2000)
2000 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Rácz Kálmán: Az Esztergomi Érsekség és Csehszlovákia vagyoni vitája, 1919-1938
110 Egyháztörténet! Szemle I/1 (2000) meg a birtokok irányítására. Feladataként jelölték meg többek között a birtokok egyházi kézbe való átadásának előkészítését is. A gyakorlatban viszont semmi sem változott, igazából nem állt szándékukban a felszámolás/ Az állóvíz 1926-ban mozdult meg, amikor a Prágához hasonlóan új egyházkormányzati rendszert - Nagyszombat központú érsekséget - akaró szlovákiai püspökök, valószínűleg a kormány javaslatára megegyezési ajánlatot tettek Esztergomnak. Eszerint felosztanák a birtokokat a két egyházmegyerész között, ami után a magyar kézbe került birtokokat a javadalmas eladná az általa kiválasztott vevőnek, így nem kell attól tartania, hogy az ottani magyarságnak ártva a földek, esetleg volt légionáriusok vagy más szlovák telepesek kezére kerülnének. Ráadásul Esztergomnak tetemes anyagi haszna származna az ügyletből.8 Csernoch, a magyar kormánnyal folytatott megbeszélések után úgy döntött, hogy nem térhet ki a tárgyalások elől, mivel több tényező kényszeríti erre. Először is, hogy bár a Szentszék úgy nyilatkozott, hogy a dismembratióra addig nem kerül sor, amíg a vitás anyagi kérdések rendezve nincsenek, Gasparri vatikáni államtitkár figyelmeztetett, hogy Róma enélkül is dönteni fog a kérdésben, ha azt tapasztalja, hogy a megegyezés a hercegprímás, illetve a magyar kormány vonakodása miatt nem születik meg. Sőt egyes kósza hírek szerint a Szentszék már Csernoch János lemondatását fontolgatta annak hajthatatlan magatartása miatt. Még ha ez a hír nem is volt megalapozott, a veszély mindenesetre fenyegetett, hogy a tárgyalás elmulasztása esetén Róma kész tények elé állítja őket, s akkor már nem lesz esély kedvező eredményt elérni vagyonügyben. A másik nyomós ok a birtokok földreformra való felhasználásának réme volt.9 A tárgyalás felvételének elhatározása után már csak azt kellett eldönteni, hogy ott milyen álláspontot képviseljenek. Az egyházi törvénykönyv 1500. kánonja dismembratio esetén a javadalmak hívők számaránya szerinti megosztását írja elő. Csernoch számítása szerint ezen elv tisztán való alkalmazásával csehszlovák relációban a magyar javadalmak követelése 38 134 kh. lehet. A veszteség (Szepes, Kassa, Munkács, Szatmár magyarországi birtokai) 20 505 kh. A különbözet Magyarország javára billen el, a nyereség 17 629 kh. lenne. Csakhogy EPL. Cat D/C 1000/1925. sMOL. K 64. 21. cs. 1926/41 t. 200/1926. 9MOL. K 64. 21. cs. 1926/41 t. 200/1926.
