Egyháztörténeti Szemle 1. (2000)
2000 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Rácz Kálmán: Az Esztergomi Érsekség és Csehszlovákia vagyoni vitája, 1919-1938
Az Esztergomi Érsekség és Csehszlovákia vagyoni vitája, 1919-1938 Rácz Kálmán A Z I. VILÁGHÁBORÚS VERESÉG HÁTRÁNYOS KÖVETKEZMÉNYEIT a magyar katolikus egyház sem kerülhette el. A történelmi Magyarország feldarabolása egyben az alapjaiban Szent István által létrehozott területi egyházszervezeti rendszer összeomlását, valamint az egyházi vagyontulajdon jelentős részének elvesztését is jelentette. Az egyházmegyék közül területét érintetlenül csak a veszprémi, a székes- fehérvári, a váci, az egri és a pannonhalmi őrizte meg, ellenben a nyitrai, besztercebányai, szepesi, munkácsi görög katolikus egyházmegye egy plébánia kivételével teljes egészében Csehszlovákiához, az erdélyi püspökség valamint a gyulafehérvári-fogarasi érseki tartomány négy egyházmegyéjével, három parókia kivételével Romániához, a zágrábi metropólia négy egyházmegyéjével teljes egészében Jugoszláviához került. Székhelye Magyarországon maradt, de területeket veszített a győri, pécsi, szombathelyi, kalocsai, hajdúdorogi görög katolikus és az esztergomi egyházmegye, míg a rozsnyói, kassai, Csanádi, szatmári, váradi egyházmegyék székhelye elszakadt, de egyes területrészei Magyarországon maradtak. Az Esztergomi Főegyházmegye a változás egyik fő elszenvedője volt. A hercegprímás a cseh felvidéki térfoglalás következményeként szűkebb kormányzati egysége területének körülbelül 80 %-át veszítette el. A főegyházmegye 493 plébániájából 404, birtokainak hozzávetőleg háromnegyede került határon túlra. Mindezek következtében egy sor új kérdés, megoldandó probléma merült fel. Először is egyházkormányzati gondok, vagyis milyen formában történjen ezentúl az új határ által központjától elvá-
