Egyháztörténeti Szemle 1. (2000)
2000 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Rácz Kálmán: Az Esztergomi Érsekség és Csehszlovákia vagyoni vitája, 1919-1938
106 Egyháztörténeti Szemle 1/1 (2000) lasztott egyházmegyerészek igazgatása, valamint mi lesz azokkal a birtokokkal, melyekhez ettől kezdve a javadalmasok nem tudtak hozzáférni, nem láttak azok jövedelméből semmit. Magyar részről nem kívántak belenyugodni a veszteségbe, s diplomáciai harc kezdődött az egyházszervezeti struktúra lehető legteljesebb fenntartásáért és a vagyon visszaszerzéséért. Az egyházkormányzati és vagyonjogi kérdések szorosan összefüggtek egymással. A csehszlovák kormány mindkettő esetében megakadályozta Esztergom mindennemű kapcsolattartását az északi érseksé- gi részekkel. Prága célja, melyben a létrejött szlovák egyház is támogatta, az volt, hogy az Esztergomi Érsekség egyházjogilag is felosztásra kerüljön, tehát valósuljon meg az egyházkormányzati dismembra- tio, s ezzel az egyházszervezeti struktúra is alkalmazkodjon a trianoni határokhoz, egybeessen velük. E törekvésükkel párhuzamosan hozzáláttak a birtokviszonyok átalakításához is. A szlovák teljhatalmú miniszter 1919. augusztus 11-én kibocsátott rendelete a Magyarországon székelő katolikus egyházi személyeknek és intézményeknek a Szlovákiában fekvő birtokait zárlat, azaz állami kényszerkezelés alá helyezte. A rendelet az Esztergomi Érsekség, az Esztergomi Székesfő- káptalan, az esztergomi és budapesti papnöveldék, a lekéri, zirci és jászói apátságok ill. prépostság, a bencések, a váci Székeskáptalan, a vallásalap és a Pázmány Péter Tudományegyetem Felvidéken lévő összes ingó és ingatlan vagyonát érintette. A javak kezelését egy Pozsonyban felállított Központi Bizottságra („Centrálna komisia r. kát. majetkov pre Slovensko”) bízták. A bizottság igazgatása alá körülbelül 95 000 kát. hold került, melyből korábban 51 368 kát. hold az esztergomi érsekség, 31 571 kát. hold a székesfőkáptalan és 5112 kát. hold az esztergomi szeminárium kezelésében volt. A Központi Bizott> ság vezetésével a pozsonyi minisztérium egyházügyi referensi tisztét is ellátó Karol Medvecky kiugrott volt plébánost bízták meg, akit a magyar időkben nacionalizmusa miatt ide-oda helyeztek a besztercebányai egyházmegyében. Most egyházi ügyekben szinte teljhatalommal rendelkezett, s nem felejtette el sérelmeit, amit éreztetett is a magyar nemzetiségű papsággal. Esztergom birtokainak zöme, beleértve a legértékesebb részeket is, határon túlra kerültek, s a javadalmasok a zárlat következtében 'Magyar Országos Levéltár (továbbiakban: MOL.) K 64. (= Külügyminisztérium. Politikai Osztály reservált iratai) 21. cs. 1926/41 1. 200/1926.
