Egyházi Értesítő, 1989 (305-313. szám)
1989-04-01 / 306. szám
HÁLA-ÉNEK, OROM-ÉNEK A húsvét és pünkösd közötti időszak a keresztyénség számára mindig örömet jelentő szakasz volt. Hiszen Krisztus feltámadott, és tele lehetünk reménységgel, hogy feltámadása kihat majd reánk is. Jézus megjelenései tanítványai előtt pedig azt bizónyitották, hogy van Urunk, Aki velünk van. Nem kell keresnünk, van Aki megosztja velünk az élet terhét. Ezért is adta Jézust embertestbe, olyanná tette mint mi vagyunk. Fizikai megjelenése, élet-funkciói, az éhség, szomjuseg, fáradság, fájdalom mind erről a valóságról beszélnek. Ugyanakkor példánkká is tette őt mindenek elviseleseben, megmutatta általa, hogy még a legnagyobb nyomorúsegben is bízhatunk őbenne. Nincsen ^határa sem ő erejének, sem a mi kéréseinknek, Istenben még a lehetetlen is lehetővé válhat. A hála-ének tehát Jézus feltámadásából indul ki, s annak hatását reánk is alkalmazza. Azért száll Istenhez, hogy ^nem hagyta az embert a múlandóság völgyében, hanem szemeit a megváltás hegyére irányította. Felfelé kell nézni, fel kell emelni szivünket a föld bajai, a halál megdöbbenése és az élet nyomorusaganak keretei közül. Mi lenne a keresztyénség értelme ha nem lennének ennek tanúi, — a bajok között is bizakodva élő emberek. Erről a felfelé nézésről szól az egész húsvét utáni vasárnapokon felolvasásra kijelölt zsoltár, a 121- ik. "Szemeimet a hegyekre emelem, onnan jön az én segítségem..A Biblia nyelvén a "hegy" az Isten/ hez való 'közeledésre utal. Azért megy "fel" az ember a hegyre, vagy azért emeli "fel" szemét, hogy földi értelemben közelebb juthasson Istenhez, Aki, "odafenn" lakozik. Mózest is először egy hegyen szólította meg az Ur, majd egy másik hegyre küldte, hogy ott szóljon hozza. Ezen a - hegyen adta ki neki a törvényt. Halála előtt Mózes szintén egy hegyre megy fel, s onnan nem jön vissza többé, s Illés is egy hegyen szólt Istenhez. Jézusról is megjegyzi az -'evangélium, hogy első nagy tanító beszedet egy hegyen tartotta, tehát jelképesen Isten közeliből szólt a néphez. Több-j szőr ment fel egy-egy hegyre, hogy imádkozzon, s tanítványait is egy hegyre hívta, Hogy ott szóljon hozzájuk. Megdicsőülése is egy hegyen történt, s a Golgotha ahol megfeszítették szintén egy magasabb domb volt. Isten/Fiát az ellepe lázadó emberek £ehat Isten közelében, Isten lábánál ölték meg. Ezért néz fel ,a zsoltáriró is a "hegyekre", es varja onnan segítségét, mert Isten neyepek kimondása helyett az ő közelsegere utal. Azt mondotta egyszer a nagy Hindu gondolkozó Ghandi, hogy kész lenne felvenni a keresztyenséget ha találna egy olyan keresztyént, aki a nap minden Zk órájában keresztyén marad, és ennek megfelelően cselekszik. Sajnos ennek a nagy embernek nem volt alkalma arra, hogy az egész világot egyszerre figyelje meg, s igy csak általánosítani tudott. Megállapítása mégk. Egyházi Értesítő. 1989 április hó
