Egyházi Élet, 1918 (3. évfolyam, 2-7. szám)

1918-03-01 / 3. szám

EGYHÁZI ÉLET. Í918 Márczius. 19 OLVASSATOK! GONDOLKOZZATOK! CSELEKEDJETEK! Tisztelt honfitársaim! ' Egy pár szavam van hozzátok. Annak a sok ezer meg ezer embernek akik ismernek engem, nem kell bemutatkoznom és elmon­danom, hogy fiatal fiú koromban jöttem A- merikába, 32 éve élek közietek és becsü­letes ernyedetlen munkálkodásommal nem­csak jó hírnevet és vagyont szereztem ma­gamnak, de ismerőseim tiszteletét és becsü­lését is kiérdemeltem azzal, hogy ügyes-ba­jos dolgaikban mindenkor a legnagyobb kész­séggel és lelkiismeretességgel álltam rendelke­zésükre és segítettem rajtuk. Nemcsak mint egykori bankhivatalnokot és az első magyar szénbánya tulajdonost, de mint jelenlegi bank­tulajdonost is ezeren és ezeren ismernek és tudják azt, hogy három viharedzett bankot ve­zetek 1 7 év óta eredményesen és több háznak, teleknek és farmnak vagyok a tulajdonosa. Ismerőseim, mint a “self made man”-t ismernek és tisztelnek. Minden centet becsülettel keres­tem és józan életmódom mellett takarékoskod­tam. Nem mondom, hogy üzletemet szere­lemből vezetem, de üzletfeleimtől mindig csak méltányos dijat vettem. Azok közül a hon­fitársaim közül, kik tanácsomra hallgattak és akiket nemcsak jó tanácscsal, de tettel is segí­tettem, ma számosán vagyonos emberek lettek és bennem senki sem csalódott. De minden­nek dacára, néhány rósz indulatú ember ahe­lyett, hogy a jótéteményemért hálás lenne, irigy li helyzetemet és áskálódik ellenem együgyü hazugságokkal. De én erre azt mondám “A kutya ugat, a hold mosolyog” s ugye hon­fitársaim, jobb nekem, ha feketelelküek irigyel­nek, rágalmaznak, mintha a jó emberek meg­sajnálnának, hogy kár érte, szegény tönkre­ment. Ezt bevezetésül csak azoknak irom, akiknek nem volt szerencséjük velem talál­kozni s nem ismerik 48 éves múltamat, becsü­letes működésemet, szavahihetőségemet s hogy amit mondok s állítok, az úgy van s nem ije­dek meg senki rágalmazásaitól, se árnyékától, mert a jó Isten velem van és a jó embert segi­­ti. Ezek után pedig saját javatokra hallgassá­tok meg a szómat! Honfitársaim I Most e szomorú háborús időkben, amidőn nemcsak Amerika, de az egész világ emberi kötelességeink beváltását parancsolja, 48 éves korom daczára én is hivat­va érzem magam, hogy a nép boldogulásán még továbbra is munkálkodjam, pedig már nyugal­masabb napokra vártam, de a másik becsüle­tes és tisztességes munkát végző magyar, Ba­­sho K. Béla, volt youngstown-i, O., ref. lelkész barátom kérelmére s ajánlatára ismét neki gyürkőztem a munkának. Amidőn naponta olvasom, hogy a világ milliói éhhalállál küzdenek, a szegény árvák s ártatlanok éheznek, a munka nekem mint ame­rikai polgárnak, de közös mindnyájunkkal együtt, mint igaz szándékú embernek is a kö­telességem. Gyertek tehát honfitársaim- Gyertek ve­lünk Ti, akik tehetitek s akik arra vagytok hi­vatva, hogy a természetnek teremteni segítse­tek; gyertek vissza a földre, Virgínia állam gazdag farmjaira gazdálkodni. Nem mondom, hogy tőlünk vegyetek farmot s hogy csak az a farm jó, amit mi ajánlunk, vagy az a legol­csóbb, hanem vegyetek bárhol farmot s gaz­dálkodjatok, termeljetek élelmi szert Isten se­gítségével, de nemcsak annyit, ami nektek kell, hanem, hogy jó pénzért abból embertársaitok­nak jusson. Hogy pedig ezt elérhessétek, test­véreim, s tapasztalatlanságtok miatt ne csa­latkozzatok, a nagy munka s igyekezetetek kár­ba ne vesszen, hogy a bukást és “farm hiénát’’ elkerüljétek, csak megbízható emberekkel áll­jatok szóba. A farm hiéna veletek nem, csak magával törődik. Elad mindenféle terméket-

Next

/
Thumbnails
Contents