Egyházi Élet, 1918 (3. évfolyam, 2-7. szám)

1918-03-01 / 3. szám

ÉGYHÁzI ÉLET.

Í9Í8 Márczíus.

2Ü

len, piacnélküli várostól és vasúttól távol fekvő farmot csak azért, hogy azon nagyobb hasznot csináljon. Ily farmoktól óvlak benneteket. Ne higyjetek a meséknek, de győződjetek meg a helyszínen nemcsak arról, hogy milyen a föld, hanem arról is, hogy milyen á termése, milyen az éghajlat, viz és kereskedelem. Nézzétek meg a szorgalmas szomszédok boldogulását s hallgassátok meg azoknak örömeit vagy panaszait és azután ítélkezzetek s cselekedjetek. .Ha csalódtatok, akkor becsaptak, igy saját károtokon tanultok.

Ezt kikerülendő, én és Basho K. Béla bará tóm, akik földmiveléssel itt Amerikában évek óta a legnagyobb szeretettel foglalkozunk, mint tapasztalt farmerek mondjuk nektek gyertek s nézzétek meg a mi Virginia állam, Claremont város melletti, 6 mértföld körzetben levő, 1 86 különféle nagyságú farmjainkat, több mint 5000 aker területen, amelyeket a tőszomszédság, az ott élő telepesek, üzletemberek, Virginia állam Agricultural Dept., Surrey Co. courtclerkje, Southern Railroad Agricultural Dept, kitűnő termő földnek ismer és mond. Megkérdezhetik a hatóságot, a polgárokat egyszóval bárkit, vájjon mi jó termőföldeket vettünk-e, vagy se? Ugyanazokat akarjuk nektek eladni, nem nagy, de tiszteséges haszonnal, mert mint mondom, szerelemből üzletet nem csinál senki, mi sem tehetjük.

De hogy a mi földjeink jók, ajánlatunk és üzletünk biztos, jó és tisztességes, arról kezeskedünk s hogy biztosítsuk vevőinket, megalapítottunk egy százezer dolláros tőkével bekebelezett társulatot, melynek neve “James River Colonization Co. Inc.”. Claremont, Va. -under the laws of state of Virginia. — így nemcsak mi, de társulatunk részvényesei is a legmegbízhatóbb amerikai és magyar üzletemberek, különféle felekezetű lelkészek és olyan barátaink, akik velünk együtt nemcsak a magok, de a nép előmenetelét is szivükön viselik és akik meggyőződtek a helyszinén, hogy Claremont és Courtland, Virginiai városok szomszédságában a föld jó s szorgalmas földmivelő népünknek ajánlatos ott gazdálkodni.

Ezért fölkérem azon családos, jó földmives honfitársaimat, akiknek szándékuk van Amerikában gazdálkodással foglalkozni s legalább egy — két ezer dollár megtakarított készpénzük van, hogy jelentkezzenek és mi megmutatjuk nekik a mi farmjainkat. Ha azok megfelelnek, úgy őket mindenben ott személyesen segíteni, istápolni, tanitani fogjuk, hogy okvetlen boldogulniok kell s áldani fogják még gyermekeinket is nemcsak ök, de gyemekeik is, akiket ott felnevelhetnek, s kikért mi most dolgozunk.

Tehát vissza a földre, gazdálkodó honfitársaim! Hogy miért éppen Virginiába, e^t itt röviden megírom.

Azért, mert Virginia állam éghajlata a földmivelésre, állattenyésztésre, gyümölcs-termelésre a legkitűnőbb, s ezekben hasonló a közép Tisza — Duna menti Magyarország éghajlatához, azzal a külömbséggel, hogy Virgin: 'ban rövid és enyhe a tél.

Azért másodszor, mert Claremont város \ ;inia államban a hires, termékeny s hajózh có JAMES RIVER partján van 1 20 lábra a folyam medre felett és igy árvíztől nem kell tartani, mert a környék partja is dombos — erdős vidék.

Azért harmadszor, mert Claremonton a Southern vasút vonala farmjainkon keresztül megy és azon a termést bárhová elszállíthatjuk. Egy farm sincs 2 mértföldnyire a vasútállomástól. Claremontból a termést és az utasokat naponta kétszer szállítja a hajó Richmondba, Virginia állam fővárosába, vagy Norfolkba, Virginia állam s a világ egyik legnagyobb tengeri kikötő városába. Claremont e két város között, a James riveren fél úton van s igy a termés szállítása nemcsak Amerika, de a világ bármely részébe olcsó, könnyű és kényelmes.

Azért negyedszer, mert Claremonton 191 7-ben megtermett az Ohio államból ott letelepült Mr. Harry-nak 36 holdas és Mr. Mil- Ier-nek 50 holdas farmján kitűnő búza, ro,zs, zabb, 12 láb magas, két csöves kukoricza, 250 bushel krumpli akeronkint, különféle paszuly, bab, borsó, dinye, dohány, peanut, nem számítva a különféle zöldséget és kerti veteményeket, amelyeket már márciusban kiültetnek s április, május és júniusban már Pennsylvania, Ohio, New York államokban piaczra kerülnek, amidőn mi pl. Ohioban még csak szántani akarunk. Ez pedig nem üres beszéd, hanem bebizonyított igazság.

Azért ötödször, mert Claremont és vidékén nem kell 6 hónapon át az állatállományt télben etetni, mert úgy a ló, mint a szarvasmarha, juh, disznó s mindenféle állatnak van bőven kitűnő legelője évente 10 hónapon át és igy a takarmány, széna, lóhere, luczerna nagyobb fe