Egyházi Élet, 1918 (3. évfolyam, 2-7. szám)
1918-03-01 / 3. szám
EGYHÁZI ÉLET. 3 1918 Márczius. EGYHÁZTÁRSADALMI RÉSZ AZ EVANGÉLIUMI SZELLEM HATÁSA. (K. J.) Arról akarunk szólni, hogy milyen hatása van az evangéliumi szellemnek az emberek életére. Erre nézve először is azt kell tudnunk, hogy mi az evangéliumi szellem. S hogy ezt megtudhassuk, arra a kérdésre kell előbb megfelelnünk, hogy mi a szellem? Szellem? Mi az? Szép dolog lehet, de én még soha nem láttam; mutassatok egyet! így szokott egyik hires tanítóm beszélni, ha felelet közben szellemről szólt valaki előtte. Mi pedig, szegény diákok, inkább, mint hogy vitatkozzunk, szépen elhallgattunk s igy hallgatólag aztán szépen elhatároztuk, hogy szellem nincs. De hogy is volna? Gyermekmesék szólnak csak róla, de nem látta még soha senki. Olyan lidérczforma lehet. Mivel pedig lidércz, hazajáró lélek s más e féle csoda nincs, hát szellem sincs. Őszintén megvallom, hogy ennek a tudománynak én később nagy hasznát vettem. Mert mikor nagy tudósoktól hallottam, hires tudós könyvekből olvastam, hogy a Krisztus szellem, hát mindig eszembe jutottak a diákköri szavak. Szellem? Mi az? Ki látta? És azt gondoltam, hogy mivel szellem nincs, tehát ezek a jó urak azt akarják mondani, hogy Krisztus tulajdonképen nincs is. Talán volt valaha, de most már nincsen. De ezt így magyarán kimondani nem minden tudós meri, hanem tetszetősebb szóval élvén, mondja: a Krisztus szellem. Én aztán úgy okoskodtam, hogy mivel szellem nincs, Krisztusnak pedig lenni kell, és én — hála a jó Istennek — bizonyosan tudom, hogy van, ismerem, hallom szavát, érzem szerelmét; tehát a Krisztus nem szellem, hanem élő személy. Csakhogy azok a tudós urak nem ismerik. De azért le még sem tagadhatják, mert miden lépten-nyomon ott látják munkáit: a hívők lelki békéjét, örömeit, jócselekedeteit, a bűn ellen való harczát, hőstetteit, önfeláldozását. Mi hozza ezeket létre? A szellem. A krisztusi szellem. Hát jól van tisztelt tudós uraim, mondjuk, hogy a szellem. A keresztyén élet sok csuda dolgait tehát mind a Krisztus szelleme hozza létre. De hát a holt embernek van szelleme? Hathat reánk? Segíthet? Vigasztalhat? Jaj, Kossuth Lajos igen nagy ember volt. Meghalt. Eltemettük. Megsirattuk. De ha még egyszer olyan idők jönnének ránk, hogy a magyar nemzet önállóságáért, függetlenségéért fegyverbe kellene szólítani minden magyart, az ő szava nem hangzanék. Ö nem szólhat többé nemzetéhez De a Krisztus szólhat. Szól is. Ö hat a hívők lelkére. Vezet, gyámolit. Megjavít. Boldogít. Igaz, testileg Ő sincs közöttünk, de leikével hat lelkünkre, s ez által szivünkre, testünkre, egész életünkre. Ez hát ez, a Krisztus lelke az, amit a tudósok krisztusi szellemnek neveznek! Ilyen formán tehát talán mégis van szellem? Nézzük csak. Hátha emberi példákból jobban megérthetnők. Manapság eleget hallunk amerikai szellemről, német szellemről, franczia, angol, magyar, stb. szellemről. A követ urak sokszor azt hangoztatták, hogy szeretnék, ha az országházát az angol szellem hatná át. De sokszor azon panaszkodtak, hogy a szerb szellem vagy a német szellem uralkodik köztük. Mit tesz ez? Azt, hogy az a lélek, amelyik egyik vagy másik nemzet jellemző sajátságát létrehozta, hozza létre nálunk is ugyanazt a sajátságot. És melyik az a lélek? A németek, francziák, angolok stb. lelke. Igen, de minden németnek, minden francziának és angolnak megvan a maga külön lelke. E lelkek összeségét, amint az a nemzetek életében, szokásaiban nyilatkozik meg, nevezzük az illető nemzetek szellemének. Mi tehát a szellem? Az emberek között működő lelki erő, melyet hatásaiból lehet felismernünk. És a honnét ez a lelki erő kiárad, onnan veszi nevét. A francziáktól kiáradó lelki erő a franczia szellem, a németektől kiáradó a német szellem és igy tovább. A Kossuth Lajosból kiáradó lelki erő a Kossuth-szellem. Mi tehát az evangéliumi szellem? Az evangéliumból kiáradó lelki erő. így most már mindjárt megértjük a dolgot, csak még azt kell tudnunk, mi az evangélium. A Máté, Márk, Lukács és János evangéliuma (talán? Nem, hanem az egész biblia. Ez a csodálatos könyv, melyet oly sokan és oly különböző i
