Egyházi Élet, 1917 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1917-01-01 / 1. szám
EGYHÁZI ÉLET. 6-1917 Január. XX. LECZKE. 1917. január 14. Jézus és a gyermekek, (Olvasandó Máté ev. XVIII. részének 1—6. versei és a XIX. rész 13----15. versei.) Ménének a tanítványok Jézushoz, mondván: “Vájjon ki nagyobb a menyeknek országában?” És előhiván Jézus egy kis gyermeket, közéjök állítja vala azt és monda: “Bizony mondom nektek, Ka meg nem tértek és olyanok nem lesztek, mint a kis gyermekek, semmiképen sem mentek be a menyeknek országába. Aki azért megalázza magát, mint ez a kis gyermek, az nagyobb a menyeknek országában. És a ki egy ilyen kis gyermeket befogad az én nevemben, engem fogad be. A ki pedig megbotránkoztat egyet a kicsinyek közül, a kik én bennem hisznek, jobb volna annak, ha malomkövet kötnének a nyakára és a tenger mélységébe vetnék." “Ne tiltsátok meg a kicsiny gyermekeket, hogy hozzám jöjjenek, mert ilyeneké a menyeknek országa.” (H.) Az emberek sokszor vetélkednek egymás között azon, hogy ki közöttük a legnagyobb. Egyik ember az ő nagy gazdagságával dicsekedik, a másik az ő erejével kérkedik; az egyik ember az ő testének szépségét emlegeti, a másik az ő sok tudományát fitogtatja: s mindenki azt hiszi, hogy ő a többieknél nagyobb és előbbre való. Pedig egyiknek sincs igaza. Mert nem a gazdagság, vagy a testi erő, sem a szépség vagy a tudomány az, a mi által nagyok lehetünk, hanem a szívnek tisztasága. Minél tisztább az ember szive, annál jobb az az ember, tehát annál nagyobb a többieknél. A legtisztább a szivében a kicsiny gyermek, a ki nem cselekszik roszat. Az ilyen gyermek az ő jó szülőire hallgat s azoknak tanácsát követi, mert tudja, hogy szülői őt szeretik és javát akarják. Az ilyen gyermeket aztán más is szereti és szereti a jó Isten is. A mikor a Jézus tanítványai azon vitatkoztak, hogy ki a nagyobb, egy kicsiny gyermeket állított Jézus azok elébe és ezeket mondotta: Ha meg nem tértek és olyanok nem lesztek, mint a kis gyermekek, semmiképen sem mentek be a menyeknek országába. Jézus ezen szavait úgy kell értenünk, hogy senki sem lehet boldog sem ezen a földön, sem a más világban, hanem csak az, a ki szivében olyan tiszta, mint az ártatlan gyermek. Jézus a gyermekeket igen szerette, mert tudta, hogy a gyermekek szive tiszta. És sokszor kérte az ő hallgatóit, hogy olyanok legyenek, mint az ártatlan gyermekek. És fenyegette azokat a rósz embereket, a kik az ártatlan gyermeknek rósz példát mutatnak s igy bűnösökké és boldogtalanokká teszik azokat is. Bizony rósz az az ember, a ki a kis gyermekkel nem törődik, a mikor előtte károm kodik, vagy akármi más roszat tesz: Rósz az az ember, a ki a kis gyermeket megbotránkoztatja. Minden jó gyermek szereti a Jézust, mert tudja, hogy Jézus a gyermekeknek barátja. Minden jó gyermek azért arra igyekszik, hogy szivének tisztaságát megőrizze s igy mutassa meg, hogy Jézust ő is szereti. Meg is lesz az ilyen gyermeknek az ő jutalma, mert boldog lesz életében s a menyeknek országába, Istenhez jut halála után. KÉRDÉSEK ÉS FELELETEK. Mi felett vitatkoztak Jézus tanítványai ? Jézus tanítványai egykor azon vitatkoztak, hogy ki a legnagyobb? Mit mondott nekik Jézus? Jézus azt mondotta a tanítványoknak, hogy legyenek olyanok, mint a kis gyermekek. Milyen a kis gyermek? A kis gyermek ártatlan, azaz szivében tiszta. Minden kis gyermek ártatlan-e? Bizony nem minden kis gyermek ártatlan, mert vannak rósz gyermekek is. Kitől tanulja a kis gyermek a roszat? A kis gyermek a roszat a felnőttektől tanulja; azoktól, a kik neki rósz példát mutatnak. Hát jót nem tanul a kis gyermek? Hogyne tanulna; hiszen jóra intik őt az ő szülői, tanítói és különösen jóra tanítja a gyermeket a Jézus. Kire hallgasson a gyermek? A jó gyermek szülőire és tanítóira hallgat, kik őt a jóra tanítják és a Jézusra, ki neki a legjobb barátja. Mit mond Jézus a jó gyermekről? Azt, hogy ilyeneké a menyeknek országa, azaz hogy csak a jó gyermekek lehetnek boldogok. Kihez akarja vezetni Jézus a gyermekeket? Jézus az Istenhez, a mi jó Atyánkhoz akarja vezetni a gyermekeket.
