Egyházi Élet, 1917 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1917-08-01 / 8. szám

egyházi élet. 1917. Augusztus. 4 dúsnak a kívánságát feltámasztották az emberi szivekben. Ugyan az történt itt is, a mi Ma­gyarországban. Azok az ifjak, akik a tudo­­mányozomjtól ösztönöztetve s Luther nagy hi­­rétől vonzatva: Wittenbergbe sereglettek, a vallásujitásnak lettek a hirdetőivé. Ezek kö­zül az ifjak közül különösön egy HAMILTON PATRICK nevű ifjú ember vált ki. Ez az ifjú közeli rokonságban állott a királyi család­dal is. A Wittenbergben és Marburgban ta­nult eszméknek olyan hatalmas szószólójává lett, hogy 1528-ban Beauton Jakab érsek sür­getésére elfogattatott és máglyára Ítéltetett. Ha a nemesség és a főurak előbb önző ér­dekből állottak volna is a reformáczió mellé: most annál nagyobb buzgósággal karolták fel a vallásujitásnak az ügyét. A szél már fújt s azt útjában feltartóztatni többé nem lehetett. A mennyi csepp vére omlott ki az első vértanú­nak: anyi lelkesült, annyi nemes bajnoka tá­madt a reformátiónak. A nemesség és a nép nagy része a reformációhoz csatlakozott. VlII-ik Henrik angol király V-ik Jakabot, aki Skótország felett uralkodott: felszólítja arra, hogy csatlakozzék az általa megindított vallás­­ujitása mozgalomhoz: Jakab nem állót az angol király mellé s e miatt háború ütött ki s ebben a háborúban Jakab előbb búskomor­ságba esett s 1542-ben meg is halt. V-ik Jakab halála után Stuart Mária, egy cse­csemő gyerek örökölte a trónt. A gyermek királynő helyett egy bizottság kormányzott. Ennek a bibizottságban a protestántismus mel­lett Hamilton un Dávid és Guise Mária az özvegy királyné. A bizottságban a protes­­tántosmus mellett Hamilton Jakab állott. A bizottság másik két tagja azonban nemcsak határozott, hanem kérlelhetlen ellensége volt a vallásujitásnak. Hamilton pártfogása követ­keztében, aki az angolokkal való szövetség­nek a hive volt, a megujtott vallásnak a hívei olvashatták az angol és skót biblia fordítá­sokat. A bizottság másik két tagja azonban erősen küzdött ez ellen a szövetség ellen s min­den követ megmozgatott, hogy Skóczia Fran­­cziaországgal kerüljön szövetségbe. VlII-ik Henrik, hogy a szövetséget elérje, fiát Edwar­­dot Stuart Máriával el is jegyzetté 1543-ban. Ám a kormányzó bizottság másik két tagja e miatt Hamilton ellen vádat támasztott, ha­­zafiatlansággal vádolta meg s kényszeritette arra, hogy hitét tagadja meg s engedjen a pap­ságnak szabad kezet a reformátió elnyomására, így a franczia befolyás érvényesült s az angol trónörökössel kötött eljegyzés felbontatott ‘s a királynő a parlament határozata következ­tében Il-ik Henrik franczia király udvarába kül detett neveltetés végett. A franczia párt győzelme a legnagyobb erő­­nagyobb elégedetleséget váltotta ki, úgy hogy kegyetlenkedések egész sorozata azonban a leg vei kezdette meg a protestánsok üldözését. A Beatoun érsek, aki az egész üldözésnek a lel­ke volt, az ellene összesküvők által kivé­geztetett, 1546-ban. Ez azonban nem sokat segített a protestántismus ügyén. Sokkal töb­bet használt az, hogy az isteni gondviselés ek­kor állította Knox Jánost a skótországi val­lásujitásnak az élére. Knox János 1505-ben született Hadding­ton egyik külvárosában. Családjáról nagyon keveset tudunk. Tanuló korából azonban is­merjük azt az adatot, hogy a glasgowi egyete­men együtt tanult a hires George Buchanannal s egyik tanára volt Mair, akit Major néven is említ a történelem, aki annak az elvnek volt a szószólója, hogy a királyi hatalomnak a nép­től kell származnia s a nép-akarat megvaló­sítására a forradalmat is jogosnak tartotta. Knox János kedélyére ezek az elvek kétség­telenül hatást gyakoroltak, aki már ekkor is szorgalmasan olvasgatta Augustinus és Jero­mos egyházi atyáknak az Írásait s lelke meg­telt a reformáczió eszméivel és nagy gondo­lataival. Tanulmányainak a befejezése után 15 30-ban, 25 éves korában pappá avatta­tott s miután már tanuló korában megismer­kedett az írásokkal, szabadságvágyó lelke le­rázta a bilincseket s maga szabaddá lévén, má­sokat is szabadokká tenni igyekezett. Evan­­gyéliumi szellemű beszédeket tartott s ezért egyházi felsőbbsége előbb megdorgálta, majd miután nyíltan a reformáczióhoz csatlakozott s heves, izgató beszédeket tartott a pápaság ellen, Beaton érsek elfogatta s börtenbe vet­tette. De hitét a börtön se törte meg, sőt erős fogságából kiszabadulva még nagyobb lelkesedéssel szolgálta hazája megújhodását. Beatount, mint emlitettük, nehány összesküvő I 546-ban kivégezte. Knox az érseknek a meggyilkolását helyeselte s az összeesküvők­kel együtt a szent András várba menekült s miután ezt a várat a francziák elfoglalták, Knox is a francziák kezébe került s gyályarab-

Next

/
Thumbnails
Contents