Egyházi Élet, 1917 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1917-07-01 / 7. szám
EGYHÁZI ÉLET. 1917. Julius. gyetem az öt magyar egyházkerület superintendensét eez alkalommal tisztletbeli theológiai doktorsággala tüntette ki. A genfi reformátornak a nagy küzdelmei és a küzdelmekkben aratott győzedelme az egész Európában ismeretessé lett. Kálvin széles körű levelezést folytatott s a genfi egyetem nem csak Francziaországnak nevelt lelkészeket, hanem Európának többi országaiból is számosán keresték fel a kitűnő hírnévnek örvendő intézetet s igy lett lehetségessé az, hagy a Kálvinismus ledöntve a nemzetiség i korlátokat, utat talált dazoknak a népekneek a szivéhez és eszéhez, akik az egyházat minden idegen befolyástól mentnek óhajtották. Ennek az egyetemees hatásnak nem csak a tan, hanem az egyházkormányzat is egyik oka volt. Ez az egyház kormányzat a legszabadabb, a legdemokratikusabb intézmény, amelyben a legtisztábban valósulhat meg az egyénnek, a tagnak az akarata: de a melybee a legtisztábban érvényesül a többség elvee is. Kálvin benső világának—igy Írja Warga Lajos nagyhírű Egyháztörténetében ---- szellemének teljesen megfelelő hüvelye volt égész külseje. Hogyha a szobrász a kálvinismus eszméjét márványba akarná kivésni, Kálvint kellene hozzá mintául választani. Középtermetű, sovány teestalkata; hosszúkás, halvány-barna arca, melyet hosszan lefolyó szakála a valóságnál is hosszabbnak mutatott; átható nézésű fekete tüzesszemei, hajlott orra, magas, széles homloka, aggodalmasan tisztán tartott hosszú, fekete öltönye, kimért, feszes magatartása azon nal elárulták a világ örömeit megvető, komoly, szigorú erkölcsű, erélyes, elhatározásaiban megingathatlan, őszinte, egy eszmének élő, azért minden áldozatra kész s annak szent és igaz voltában rendületlenül hivő férfiút. Ezen rendkivilü lényben egy ókori törvényhozó szelleme lángelmével, rendithetlen, szilárd akarattal és bámulatos teremtő erővel volt gyesülve. Nem állót meg a javítás, a szervezés munkájánál, hanem ugyszólva, újat teremtett; követőinek a lelkére előre rányomta saját szellemének a bélyegét. Uj embereket akart létrehozni s ilyeneket teremtett is a maga képére, akik Skótország zordon bérceitől a magyar Alföld végtelen rónájáig s az uj világ ipartelepéig az ő szellemének a hatása alatt nyerték lelkületűknek a közös jellemző vonásait, melyek főleg a szabadság és függetlenség szeretetében, egyszerüsében s az isteni végzésben vetett hitben nyilvánulnak meg. Azokat a nagy eredményeket, amelyek Kálvinnak a munkáját koronázták, nem volt könnyű dolog elérni. Erős hit az Isten akaratának a teljesülésében, rendkívüli erőmegfeszités és szigorú következetesség kellett, hogy Genfben a rallásujitás az erkölcsiségnek és az államformának is a teljes megújhodását jelentse. Csuda-e, ha minden idejét lekötő munkája mellett, folytonos küzdelmei között nem a kedélynek a melegsége ragyogott az arcán, hanem a sorvasztó gondok rendői árnyékolták be homlokát? Csuda-e, ha nem tudott maga iránt hortársai szivéből mást kiváltani, mint csodálatot és gyűlöletet. Csuda-e, ha nem érezte embertársai részéről a minden hidegséget elűző szeretetnek a melegségét? Szive hideg volt önmaga, hideg az érzéki világ iránt s nem is hervülő másért; csupán Isten eszményi országának a megvalósulásáért. A hideg ész uralkodott felette s az vet igen sok helyen árnyékot a nagy férfiú életének egyes eseményeire. Kálvin eszméinek terjesztése végett termé szetesen nagy arányú irodalmi munkásságot fejtett ki. Müvei közül a leghíresebb Institut!ója. Ebben a műben a mely magyar fordításban is meg van, két vezéreszmét állít fel. Egyik a Szentirásnak a csalhatatlansága, a másik Istennek örök végzése. Nagy hatással voltak eszméinek terjesztésére az Irákmagyarázatai és Egyházi beszédei. Mint iró, egyike volt a legkiválóbbaknak, aki a latin nyelvet hatalmasan kezelte, anyanyelvében pedig utolérhetetlen korszakot alkotó volt. Előadása is megfelelt jellemének. Nem volt népszónok: de tudományos előadó. Az értelemhez és nem a szivhez szólott. Hallagatóit mindig érvekkel óhajtotta meggyőzni. Kálvin maga, habár figyelemmel kisérte is a magyar protestántismus küzdelmeit, nem igen állott érintkezésben a magyar reformátorokkal: még is alig van egy más'k református egyház, ahol Kálvint annyira megértenék, mint a magyar ref. egyházban. Tanai, egész rendszere a legjobban a magyar nép léleknek felelnek meg. Ez az oka annak, hogy mig más református egyházakban sokszor történnek olyan események, amelyek bomlást okoznak: addig a magyar ref. egyház ma is egységesen működik s vezeti a magyarságnak egy nagyrészét az örökéletnek utján.
