Egyházi Élet, 1916 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1916-10-01 / 2. szám
ÉGYHÁZI ÉLET*. 1916. október. IX. LECZKE. 1916. okt. 29. A birák kora. (Olvasandó a Birák könyve és Sámuel I. könyve 1—7. rész.) (B. J.) Mózessel és Józsuéval letűnt Izraelben a vezérek kora. El volt érve a czél, a mit Isten választott népe elé tűzött s melynek eléréséért oly sokat küzdöttek: az ígéret földe övék volt immár. A Kánaánban letelepedett törzsek felett külömböző bitók intézkedtek, kik közül az első legnevezetesebb volt egy Débora nevű próféta asszony. Bíráskodása alatt Sisera, Kanaán régi királyának Vezére haddal támadta meg Izráelt. Débora harczra szóllitotta a népet s Bárák vezérlete alatt Izráel kezébe adá az Ur Sisera hadát. A fényes győzelem után Débora és Bárák gyönyörű diadal énekkel dicsőítették az Istent. Mikor egy másik ellenség, a Midiániták, hét esztendeig nyomorgatták rabigán Izráel népét, mely rabságot büntetésül bocsátott Isten a népre, a nyomorban levő nemzet könyörgött Jehovához, hogy vegye el rólok a nehéz megpróbáltatást. A könyörülő Isten meghallgatta népe imádságát, s kiválasztván angyala által közülök Gideont, őt tette bíróvá. Gideon a Jehova segitségével legyőzte a Midiánitákat s szabaddá tette Izráelt. De a nép feledte Isten szabaditó kezét és ismét bálványokat kezdett imádni. Büntetésül az Ur a filiszteusc-k és ammoniták hadát zúdította ellene. Jefte biró, ki a támadó ellenség ellen vezette seregét, Isten nevének segítségül hívásával indult a harczra és fényes győzelmet is aratott. Ekkor fogadást tett, hogy ha sikerül neki teljesen leverni elleneit, valami legelőször kijön házának ajtaján, mikor haza térend, az Urnák szenteli. Isten megsegítette, Izrael megszabadult minden ellenétől. Hanem mikor Jefte haza felé ment, saját leánya futott ki elébe legelőször, hogy győzelmes atyját csókkal köszöntse. Mily bánatos volt az atya fogadás tétele miatt, mily bánatos volt a leány, mikor megtudta, mi sors vár reá! De meg kellett történni. Az atya fájó szívvel vett búcsút egyetlen leányától s a leány Isten akaratán megnyugodva adta oda hazájáért ifjú életét. A filiszteusok Jefte halála után is háborgatták Izráelt. Ekkor adta Isten megszabaditójokul Sámsont, kit oly erővel áldott meg, 17-hogy már ifjú korában széttépte az őt megtámadó oroszlánt, férfi korában pedig egy szamár áll-csontjával ezer filiszteust vert agyon, kik reá támadtak. Sámson az ő feleségének, Delilának, ki filiszteus nő volt, egyszer elmondta, hogy az ő ereje szép hosszú hajában van. Delila azt elárulta a filiszteusoknak, kik, mikor Sámson aludt, lenyirták az ő haját s megkötözve, rabságba vivék, hol őrlő malmot hajtattak vele. Sámson fogságában kérte Istent: adja vissza az ő erejét, hogy bosszút állhasson. Isten meghallgatta s mikor egy nagy házban összegyűltek ellenei, hogy Sámsont bosszantsák és halálra kínozzák, Sámson a házat tartó oszlopot visszatért erejével kidöntötte s a romok megölték őt is, elleneit is, A kegyes Sámuel próféta volt Izráelben az utolsó biró, ki belátva azt, hogy a népet egyesíteni kell. királyt adott nekik Saul-ban. * * # Én, én az Urnák éneket mondok; éneklek az Izráel Urának Istenének. (Debora és Bárák éneke, Birák V:3.) * * * Mikor kell imádkoznunk? Nemcsak akkor kell imádkoznunk, mikor szükségben az Ur segítségét kérjük, hanem mindenkor hálát kell adnunk a szabaditásért s illő megköszönni, hogy az Isten kérésünket meghallgatta. * * * Mit tartunk a fogadásról? Fogadást csak okosan tégy s aztán szavadnak ura légy. (Magyar közmondás). Sokszor teszünk felhevülésünkben fogadást, mint Jefte, nem gondolva meg annak súlyos következményeit. De ha próbára tesz az Ur s kívánja tőlünk fogadásunk beváltását, erős szívvel teljesítsük. * * # Mire tanit Sámson története? Sámson példája igazolja, mennyire megalázhatja a legerősebbet is az Isten, de viszont az ő esetéből is bátoritást nyerhetünk, hogy ha nyomorult, bűnös helyzetünkben a Krisztus utján a mi Megtartónkhoz fordulunk igaz hittel, igaz bizodalommal, O megszabadit. ^ ^ Az Ur megöl és ismét megelevenít; pokolra alávet és ismét felhoz. (I. Sámuel. 11:6.)
