Egyházi Élet, 1916 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1916-09-01 / 1. szám

Jézus és a gyermekek. (Czim-képíinkhöz.) “Akkor hozának ő eleibe kis gyermekeket, hogy az ő kezeit vetné azokra és imádkoznék érettök, a tanítványok pedig dorgálják vala azokat. Jézus pedig mondá: Hagyjatok békét a kis gyermekeknek és ne tiltsátok meg őket, hogy hozzám jöjjenek; mert ilyeneké a meny­­nyeknek országa." (Máté ev. XIX. rész.) “Bi­zony mondom néktek: Valaki úgy nem veszi az Istennek országát, mint a kis gyermek, sem­miképen sem megyen oda be. (Márk ev. X. rész.) “Bizony mondom néktek, ha meg nem tértek és olyanok nem lesztek, mint a kis gyer­mekek, semmiképen nem mentek be a menyek nek országába. Valaki azért megalázza ma­gát, mint a kis gyermek, az a menyeknek or­szágában a legnagyobb lesz. És valaki egy ilyen gyermeknek gondját felveszi az én nevem ben, nékem veszi fel gondomat. Valaki pedig megbotránkoztat valamelyet a kicsinyek kö­zül, kik én bennem hisznek, jobb volna annak, hogy egy malomkövet kötnének a nyakára és a tenger mélységébe vetnék azt. (Máté ev. XVIII. rész.) Az Ur Jézus a kis gyermekeket nagyon sze­rette és sokszor állitá oda azokat hallgatói elé­be, hogy olyanok legyenek. Milyen a kis gyermek? Mindenek előtt ár­tatlan és tiszta szivü. A kis gyermek bizalom­mal és szeretettel ragaszkodik az ő anyjához; meghallgatja és követi az ő apja parancsola­tait. Ilyenek vagyunk-e mi, az Istennek gyerme­kei? Van-e ártatlanság szivünkben, bizunk-e Istenünkben és szeretjük-e Ot, mint Atyánkat és meghallgatjuk-e, követjük-e az Ő parancso­latait, melyeket adott a mi javunkra, boldog­ságunkra. Bizony nem! Pedig ha olyanok nem leszünk mint a kis gyermekek, tehát nem leszünk tiszta szivüek, ha nem ragaszkodunk Istenhez és nem szeretjük Ot, mint Atyánkat, ha nem követjük az Ö parancsolatait és ha fel nem vesszük a kis gyermekek gondját: bizony nem mehetünk a mennyeknek országába, bizony nem lehetünk boldogok az életben és nem nyerhetünk idves­­séget az egekben.

Next

/
Thumbnails
Contents