Egyházi Híradó, 2002 (40. évfolyam, 1-4. szám)
2002-07-01 / 3. szám
2. oldal Egyházi Híradó Rakjuk újra mindig fészkeinket! írta: Nemeskürty István Európának talán egyetlen országa vagyunk, mely kilencszáztizenkilenc év óta, bármikori kormányoktól és hatalmaktól függetlenül, megszakítás nélküli folyamatosságban ünnepli meg vallásos, egyszersmind állami ünnepként egy ezer éve élt uralkodó emlékét. Azt a napot, amikor 1083 augusztus húszadikán a keresztyén hitet bevezető és a magyar államot megalapító Istvánt a római egyház a magyar nemzet sürgető óhajára szentjei sorába iktatta. Nem a pápa, a nyugati egyház feje kezdeményezte ezt, a pápa a nemzet óhajának tett eleget. Magyarország és a keresztyénség Szent István óta egyet jelent. E két fogalom egysége állami létünk alapja. Hogy mennyire az, bizonyítja a reformáció: a Luther és Kálvin tanítását követő magyarság számára István királyunk nem csak a katolikus felekezet szentje, hanem egy egész nemzet hitének alapító őse és örökös példaképe. A török hódoltság idején a reformáció igehirdetői tartották életben a hitet és nemzeti öntudatunkat. Őrizték a nagy államalapító üzenetét: „Istenhez méltó és az embereknek igen jó, ha minden egyes ember szabadságban éli le életét.” (István király XXII. törvénye az admonti kódexből). A pápa az ezerhétszázhetvenes évek elején augusztus húszadikát, Szent István napját töröltetni rendelte a katolikus egyházi ünnepek köréből. Mária Terézia királyunk, aki a szent Jobbot is hazahozatta Dalmáciából, mintegy válaszul, augusztus húszadikát országos ünneppé nyilvánította. Az 1945 utáni kommunista kormányzat is hiába nevezte ezt a napot „az új kenyér” ünnepének - mindenki számára Szent István napja maradt az. A nemzet úgy érezte: nem csak önmagát és történelmét, de a keresztyén hitet is megtagadná, ha megfeledkezne az alapító királyról. Szent István ünnepe tehát, tűzijátékostól vagy anélkül, nemzeti önazonosságunknak, létünk megszakítatlan folyamatosságának kitörölhetlen jelképe. Ami önhibánkból, vagy külső és belső cselekvők akaratából elromlott, elpusztult, azt újra meg újra felépítjük. Felépítettük a tatárjárás után, a török hódítás évszázadai és a hazánkat (már akkor is) katonai hatalommal meghódított, nem pedig felszabadított, törekvő császári hadjárat seregeinek dühöngő pusztításai után, Világos után, Trianon után... Hányszor kellett újrakezdenünk! 1956 reményeket ébresztő, egy pillanatig tartó vakító fényvillanása után, aztán 1990, és ami utána következett...,, Sokáig leszünk úgy, mint a fecske, mely csak azért is rakja fészkét, noha százszor szétbontják; mint a méh, mely csak azért is gyűjti mézét, ha százszor is elveszik tőle; mint a hangya, mely csak azért is dolgozik, ha széttapodják a birodalmát. A végén mégis elkészülnek a fészkek, megtel-EGYHAZI HÍRADÓ A Hollywoodi Magyar Református Egyház Lapja Kiadja a Hollywoodi Magyar Református Egyház Lelkészi Hivatala Megjelenik negyedévenként. Szerkesztő Nagy Bálint, lelkipásztor Főgondnok Okos Károly Címváltozást kérjük a következő címre küldeni 751 Crenshaw B/vd. Los Angeles CA 90005 Telefon: (323) 930 - 0807 Minden vasárnap d.e. 11 órakor magyar nyelvű istentisztelet és igény szerint vallásoktatás a gyermekeknek. Minden hónap első hetében bibliaórát tartunk egy-egy családnál, mindig más körzetben. Az időpontért hívják a lelkészi hivatalt. Minden szerdán d.u. 2 órakor bibliaórát tartunk a presbiteri szobában. A hónap második vasárnapján presbiteri gyűlés. Minden vasárnap süteménnyel kávéval és ebéddel szolgál Nőegyletünk. Az “Egyházi Híradó” anyagi támogatását szeretettel és köszönettel fogadjuk. ISTVÁN KIRÁLY Székesfehérváron, 1001. augusztus 15-én koronázták meg és e napon törvényesen megalakult a magyar királyság. Magyarországot az európai keresztény államok sorába emelte és ezzel fennmaradását biztosította. Hazánk elindulhatott a művelődés útján. Intézkedései, törvényei fejlődő állami életet indítottak el.
