Egyházi Híradó, 2002 (40. évfolyam, 1-4. szám)
2002-04-01 / 2. szám
2. oldal Egyházi Híradó Amerikai Magyar Református Egyház Nyugati Egyházmegye Közgyűlése 2002. Május 4. Hollywoodi Magyar Református Egyház Nagy Bálint lelkipásztor előadása Az egvháztagság elvi és gyakorlati kérdései. Az egyháztagság mindig hiten alapul. Elveket lehet gyártani, kitalálni, de a személyes hitet sohasem lehet mással magyarázni, mint azzal, hogy milyen a kapcsolatom a Megváltó Jézus Krisztussal. Alapelveket, irányvonalakat mind elvben és gyakorlatban föl lehet állítani, mint zsinórmértéket. Isten azonban azt kívánja tőlünk, hogy személyesen viszonyuljunk hitünkkel Krisztus Egyházához. Visszamenve a történelem vonalán először is, az egyháztagság elvi kérdéseit már a Bibliában megtalálhatjuk. Azonban szeretném az elvi, majd a gyakorlati kérdéseket sorrendbe állítva tárgyalni ezt a kérdést. 1) A keresztyén kultusz. 2) A keresztyén élet. (Róm. 12,1 -15,13) 3) Az elv. (Róm.12,1-2) 4) A gyülekezet és egyén. (Róm. 12,2-8) 5) A szeretet törvénye. (Róm. 12,9-21) 6) A Második Helvét Hitvallás tanításai az egyháztagságról. (Olvasandók az alábbi részletek) XVI. fejezet A hit és jócselekedetek, azok jutalma és az emberi érdem. Micsoda a hit? A hit Isten ajándéka. A hathatós és munkás hit. A jócselekedetek. A jócselekedetek célja. A jócselekedetek tetszenek Istennek. A valóságos és nem a hamis bölcseleti erényeket tanítjuk. Nincs emberi érdem. XVII. fejezet Az Isten közönséges és szent egyháza és annak egyetlen feje. Viszálykodások és vitatkozások az egyházban. XVIII. fejezet Isten szolgákat használ fel az egyház szervezésében. Az egyházi szolgálatot nem szabad lebecsülni. Milyen egyházi szolgákat adott Isten e világnak? Az Újszövetség szolgái. Az egyházi szolgák hatalmáról. A hivatali és szolgálati hatalom. Az egyházi szolgák hatalma egy és ugyanaz. Melyek az egyházi szolgák feladatai Az egyházfegyelem. A rossz egyházi szolgákat is meg kell hallgatni. 7) Az egyház mint a hitélet gyakorlati színhelye. (Olvasandó a: Constitution and Bay - Laws of The Hungarian Reformed Church in America, Official Publication, 1998.) Minden egyház a saját módján próbálja megoldani azokat a kérdéseket, melyek híveikre, vezetőikre nehezednek. Ez egy olyan szolgálat, melyben gyakorlati irányítási módot nem tudunk máshol és nem is szabad máshol keresni, csak a Bibliában. Először is saját keresztyén kultuszunkról szertnék néhány gondolatot elmondani, ezzel is megalapozva az elviséghez tartozó kérdéscsoportot. EGYHÁZI HÍRADÓ A Hollywoodi Magyar Református Egyház Lapja Kiadja a Hollywoodi Magyar Református Egyház Lelkészi Hivatala Megjelenik negyedévenként. Szerkesztő Nagy Bálint, lelkipásztor Főgondnok Okos Károly Címváltozást kérjük a következő címre küldeni 751 Crenshaw Btvd Los Angeles CA 90005 Telefon: (323) 930 - 0807 Minden vasárnap d.e. 11 órakor magyar nyelvű istentisztelet és igény szerint vallásoktatás a gyermekeknek. Minden hónap első hetében bibliaórát tartunk egy-egy családnál, mindig más körzetben. Az időpontért hívják a lelkészi hivatalt. Minden szerdán d.u. 2 órakor bibliaórát tartunk a presbiteri szobában. A hónap második vasárnapján presbiteri gyűlés. Minden vasárnap süteménnyel kávéval és ebéddel szolgál Nőegyletünk. Az “Egyházi Híradó” anyagi támogatását szeretettel és köszönettel fogadjuk. 1) A KERESZTYÉN KULTUSZ. Jézus a maga életében először is mindenekfelett példázza azt a tökéletes kultuszt, amelynek az ember a bűneset előtt részese lehetett. E szerint az istentisztelet és az azon való résztvétel a mindennapi élet szentsége és tisztasága; a templom a hű és alázatos szív, a boldog gyülekezet; áldozat a mennyei Atya akaratának folyamatos teljesítésére. 0 és az Atya egy lévén, szakadatlanul benne élt Istenben és Isten Ő benne. Ebben a bizonyosságban Jézus akadálynak tartott minden olyan kínos formalizmust, amely különösen az ő korában az embert sokkal inkább elválasztotta Istentől, mintsem összekapcsolta vele. O gyógyított szombatnapon, leült a bűnösökkel enni, bement a publikánus házába, megtörte a böjtöt, mert földi élete sokkal magasabb, teljesebb és közvetlenebb kultusz volt, mint amilyenek ezek a megszegett ceremóniák biztosíthattak. Jézus tehát a kultusz lelki rabságát széttörte, az “élet áldozatának” felséges elvét hirdetve és példázva. De azért Jézus nem volt ellensége a kultusznak. Részt vett népe szertartásaiban, otthon volt a templomban, éjszakákon át egyedül imádkozott, tanítványainak egy imádságot hagyott örökségül, s végül szerzetté a víz és vér sákramentumát. Helytelen tehát, ha valaki Jézusra való hivatkozással azt állítja, hogy a kultusz felesleges dolog. A racionalizmus szomorú hagyatéka az, hogy ma is sok kiváló szellemű ember bizonyos felsőbbséggel tekint az istentiszteletre, mint gyengébbek kedvéért való szokásra. Következetesen elkerüli a templomot, mert ő önmagában, különösen pedig a szabad természetben, sokkal jobban tud imádkozni, mint a templomban, ahol kenetteljes prédikációkkal traktálják. Jézus, Istennel teljes lélek és mégis részt vett, sőt épült ezen szertartások által. Jézus a maga személyét nem állítja oda az istentisztelet tárgyául és a menetét sem szabályozta. Egyszerűen olyan benyomást tett hallgatóira, hogy azok kénytelenek voltak meghódolni és imádni őt. A megváltott ember belső kényszerűségből életét hálaáldozatul Istennek szenteli. A keresztyén ember tehát egy új közösség tagja, amelynek lelki hatásai életét tökéletesen átszövik.
