Egyházi Híradó, 1992 (28. évfolyam, 2-6. szám)
1992-05-01 / 3. szám
^ipegyházi ^%hiradct* 2.01dal 1992 Május-Június elszakadni a benne lakozó ó-embertől. Amíg azt képzeljük, hogy tökéletesek vagyunk, ahogy az apostol mondja, addig csak saját tökéletlenségünk hiúságában élünk. A Szentírás kijelentése egyetemes, "..mindnyájan vétkeztek, mindnyájan szűkölködnek Isten kegyelme nélkül." . Az igazi felismerés ott kezdődik amikor rájövünk arra; "Oh én nyomorult ember! Kicsoda szabadít meg engem a halálnak ebből a testéből? Az Ige válaszol; "A szent Isten; a mi Urunk Jézus Krisztus által! Hála, hála neki!" . Ebből a felismerésből indult el a maga útján a reformáció, a Szentháromság Isten igaz ismerete. A Szentháromságnak nem az a titka , hogy három személyből áll, mely lényegében egy, hanem az hogy szent tehát tökéletes. Ahhoz, hogy mi is olyan tökéletesek legyünk mint a mi Mennyei Atyánk, a Szentháromság egy igaz Isten által kell megszentelődnünk. Ezen a ponton tudatosul bennünk az, hogy szükségünk van a Gondviselőre, a bűntől és a haláltól való Szabadítom és a Lélek vigasztaló erejére. Ehhez kell; "Az Atyának kegyelme, a Krisztus szeretete és a Szent Lélek közössége." Ámen. Vass Zoltán, lelkipásztor LEFELÉ MENET Elváltozik....Köntöse mini a hó. Olyan szép, hogy már-már félelmetes, Mégis:a hegyen lakni Vele jó. Maradni: örök fészkel rakni volna jó. De nem lehet. Már sápad a csoda, Az ál megint a völgybe lehalad, Jézus a völgyben is Jézus marad, De jaj nekünk! Akik a völgybe Vele lemegyünk, Megszabadítod szemű hegy-lakók Csak egy-egy csoda percig lehetünk. Elfeledjük az elsápadt csodál, Es lenn, a gomolygó völgyi háborúban Az emberben, a szürke-szomorúban Nem lá(juk többé az Isten fiát. Testvérem, társam, embernek fia, Igaz: a hegyen nem maradhatunk, lgaz:a völgyben más az alakunk, Nekünk lényegünk, hogy Itotránkozásul vagyok neked én, És botránkozásul vagy te nekem, Mégisdegyen nekünk vígasztalás, Legyen nekünk elég a kegyelem: Hogy láttuk egymás fényes arculatját, Hogy láttuk egymást Vele a Hegyen. Moldova György A KERESZT 1644-ben egy kolerajárvány söpör végig a szegény Magyarországon. Az utcákon száz számra hevertek a megfeketedett halottak, orruk kifolyt vére rászáradt az arcukra, megduzzadt mirigyeikkipattantak. Az Úrnak végtelen kegyelmében úgy tetszett, hogy megkímélje a hegyek között fekvő Tama falu lakóinak életét, itt egyetlen áldozatot sem szedett a Fekete Özvegy. A vész elmúltával a község úgy döntött, hogy hálából hét zarándokot küld a Szentföldre, egy-egy fából faragott keresztet visznek majd magukkal és leteszik a betlehemi templomban, mely Krisztus Urunk szülőhelyét őrzi. Hat önkéntes jelentkezett az elöljárók közül, nekik illett példát mutatni, ha már a község maga fölé választotta őket, szabad szavazással, de a hetedik helyet sokáig nem tudták betölteni, a közrendű emberek nem szívesen hagyták el földjüket és családjukat ilyen hosszú időre. Végül egy János nevezetű együgyű és egyébként is semmirevaló favágót szemeltek ki hetediknek, a sárga földig leitatták és rábeszélték a nagy útra. Másnap, mikor kijózanodott, János hosszan átkozta magát, amiért kötélnek állt, de visszalépni már nem akart, belátta, hogy ezek után a faluba többé úgysem lenne maradása. Az elöljáróknak közköltségen megvették a kereszteket, a fényes, festett alkotmány lengyel mesterek kezemunkáját dicsérte de Jánosnak már nem jutott a pénzből. Legyintett, kiment az erdőre, kiválasztott egy terjedelmes tölgyet és abból bárdolta ki a maga úti keresztjét. Hatalmasra sikerült, hossza meghaladta János testmagasságát és oldalágai is túlértek a favágó vállból kinyújtott karjain. Böjtmás havának harmadik napján indultak el a tamai templom kapujától, orgonaszó és latin ének búcsúztatta őket. Mindegyik zarándok beszéddel járult az oltár elé, megköszönték a község bizalmát és támogatását. Azt ígérték, hogy bűnbocsánatot, malasztot, túlvilági üdvözülést, de addig is földi jólétet hoznak majd útjukból magukkal. Csak János hallgatót, EGYHÁZI HÍRADÓ A Hollywood-i Magyar Református Egyház Lapja. Kiadja a Holiywood-i Magyar Református Egyház Lelkész! Hivatala. Megjelenik kéthavonta. Szerkesztő Vass Zoltán, lelkipásztor. Gondnok Varga Mihály Segédszerkesztő Sza/ay Attila Munkatársak Dr. Erdély Endréné (jegyző). Varga Péter (presbiter), Schultz Péter és Patócs Ágnes FONTOS Címváltozást kérjük a kővetkező címre küldeni: 751 Crenshaw B/vd. Los Angeles, CA 90005 Telefon: (213) 930-0807 Minden vasárnap d.e. 11 órákkor magyar nyelvű istentisztelet és vallásoktatás gyermekeknek. Minden péntek este 7-től 8 óráig konfirmációi előkészítő. A hónap minden első és harmadik vasárnapján bibliaóra az istentiszteletet kővető szeretetvendégség után. A hónap minden második vasárnapján presbiteri gyűlés. nem jutott eszébe semmi, ez gyakran fordult elő vele. Ahogy elhagyták a hazai fennsíkot, a zarándokok járása mindinkább lelassult a kereszt súlya alatt. Márpedig ajánlatos lett volna minél gyorsabban szedni a lábukat, mert a hitetlen törökök idáig is elmerészkedtek, hogy rabszolgákat szedjenek és a király csatlósai is fosztogatták az útonjárokat. Mint mondtam: a zarándokok minél hamarabb át akartak kelni ezen a száz veszélyt rejtegető vidéken. Hogy gyorsabban haladhassanak, estéli pihenőjükön elővették a késüket és kezdtek lefaragni a hátukon cipelendő keresztfából. Előbb csak egy-egy vékonyabb forgácsot vetettek a tűzbe, a felcsapó lángok melege bizony jólesett fázékony tagjaiknak is, aztán mind termetesebb darabokat vágtak le.
