AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 13. (Budapest, 2007)

I. Könyvtártörténet - Klimes Szmik Katalin: Horváth Árpád Néhány szava az Egyetemi Könyvtár rendezése ügyében. Szilágyi Sándor igazgató kinevezésének előzményei

Horváth Árpád néhány szava meg az igazgatót, (lényegében az egyetem könyvtárát) attól, hogy a hosszú távon meghatározó döntések elfogadtatásánál a könyvtártani ismeretek érvényesülhessenek. Anyagi megszorítás révén (4. pont), kérdésessé válik minden más pontban megfogalmazott hatásköre, megfosztva az igazgatót, a tervszerű könyvtárépítés lehetőségétől. A könyvtárigazgató számára engedélyezett beszerzési keret helyett, ezután a karoknak megszabott határidőn túl beadott és ezért érvénytelen, vagyis a „kari lajstromok által kimerítetkn összegek erejéig az igazgató a könyvtár általános igényei, és jó belátása szerint inte\ könyvbeszerzést". Gyakorlatilag, a könyvtár költségvetése nem egyéb, mint az elemi szükségletek fedezése! A fűtés, világítás és a személyzet fizetése még benne foglaltatnak, de már a könyvek és a folyóiratok köttetése sem, nem hogy lenne meghatározott, állandó költség hányad, a hírlapok és folyóiratok rendelésére, a folytatásokban kiadott művek további köteteire, a csonka kötetek kiegészítésére, pótlására.

31 Az igazgató nem számíthat, a könyvtári adattárak, enciklopédikus művek beszerzésére szolgáló összegre. Nem gyarapíthatja az egyetem könyvtárát a több tudományszak művelőit érintő szakkönyvekkel, amelyet egyik kar sem képes a saját költségvetéséből beszerezni mindazonáltal a használatában többen is érdekeltek.

32 Tíz pontban foglalja össze a maga „Mit kíván a magyar nemzet" parafrázisát 1876. március 15.-én, a Tekintetes egyetemi Tanács-hoz címezve. Ezt a tíz pontot, majdnem szó szerint idézi a Néhány j-^o-ban.

33 Lesújtó véleményét az egyetemi karok tanárai áltál küldött könyvrendelő listák pongyola megfogalmazását, elemi bibliográfiai adatok hiányát illetően, a Véleményes jelentés-Ъеп találj uk: „Ha a tudományos színvonalra egészen jel akarnánk emelkedni, - akkor tulajdonképpen egészen új címtárakat kellene készíttetnünk. Igen ám, de először nincs pénz, és másodszor nem várhatunk! Sajnos, ha így áll a dolog, akkor nem marad más hátra, mint a vas kényszerűség előtt meghajolni. Tudom ugyan, mily zjlált az ország pénzügyi helyzete, s azt is tudom, mily égető szükséget képez nálunk a szakcímtár. De én a bajok kútfejét nem annyira ebben látom, mint inkább abban, hogy a tudomány embereiben nincs meg az érzék a tudományos becsű címtárak iránt oly mértékben, mint ahogy megvolt a múlt század végén s a folyó század elején. Akkor t. i. mikor a nagytudományú Pray György az „Index rariorum librorum"-ot kiadta; akkor, amikor a Széchenyi- és Teleki-féle címtárak megjelenésűkkel nekünk a tudós külföld előtt is becsületet és elismerést szereztek. De van még egy nagyobb baj. Ez a rendelkezésünkre álló erők elégtelensége. Hogy lehetne a hiányzó erőt pótolni, az 31 HORVÁT, Néhány szó... i m. (12. jegyz.), 44—46. Tíz pontban sorolja fel a könyvtár legfontosabb fedezetlenül maradt szükségleteit. A levéltári iratok szerint ez a helyzet nem új, ellenben - bár egyetlen pont sem tér ki erre a szabályzatban - fenntartja a korábbi idők gyakodatát, az időnként megítélt, „rendkívüli dotatió" rendszerét. 32 Uo. 33 HORVÁT Árpád, 18 sz. 1875/6, kelt 1876. III. 15., EL 19/a 16, 233-235. UŐ Néhány szp... i. m. (12. jegyz.), 45—46. 17