AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 13. (Budapest, 2007)

I. Könyvtártörténet - Klimes Szmik Katalin: Horváth Árpád Néhány szava az Egyetemi Könyvtár rendezése ügyében. Szilágyi Sándor igazgató kinevezésének előzményei

Klimes-S^mik Katalin elégtelent gyámolítani. Erről szólanom akkor volna helyén, ha a döntő körök, tudományos becsű címtárak készítését határoznák el. *

54 A Néhány szó-ban azonban, jóval tapintatosabb fogalmazásban bocsátja sajtó alá, bár a tudományos színvonalú bibliográfiák, katalógusok iránti igényesség hiányát sem rejti véka alá, a hangsúlyt, a képzett könyvtárosok hiányára helyezi: "Hátra van még ... mily előfeltételek mellett volna kersztülvihezp az egyetemi könyvtár rendelése és címtározása ... vajjon megvannak-e nálunk a jelenben ецеп előfeltételek, s ha most még nincsenek meg, mi volna teendő azpn időpontig, amikor majd tényleg meglesznek azok. De mielőtt e részletekbe bocsátkoznám ... kell egyet-mást okvetlenül elmondanom. ... Azt hiszjk közönségesen, hogy a címtárak készítése pusztán mechinakai munka ... nem áll egyébből címmásolásnál; s felettébb megütköznek azpn, hogy a könyvtári tisztviselőség, melynek létszáma (mellesleg megjegyezve) 1876-ban csak egy egyénnal mutat fel többet, mint amilyen volt e szá

zad első éveiben, - újabb időben még nem készítette el a szükséges címtárakat. De a szakember tudja — s csakis ez tudhatja — mily harmonicus emyclopaediai képzettséget [jegyzetben idézet Petzholdt-tól] mennyi nyelvismeretet, mennyi irodalmi ismeretet igényel a ámtározps, mily szőrszálhasogató munka ez és mily hálátlan munka (amennyiben aránylag kevés a látatja) azpn esetre, ha t. i. a címtárak tudományos színvonalra emeltetni szándékozhatnak. — [Külföldön, először is] minden valamire való könyvtárnál a címtározási ügyet tudományos szempontból szokták tekinteni és nem érik be oly primitív s a bibliográphia igényeinek meg nem felelő leltárakkal [másodszor] még külföldön sem készülnek el egy-két év alatt a címtárak, ahol pedig válogathatnak az alkalmas egyénekben; s ahol a rendes személyzeten kívül még kitűnő képzettségű egyetemi hallgatók, sőt docensek is (pusztán ex nobili officio, minden díjazás nélkül) vesznek részt a címtározási munkálatokban.^ Márpedig az Ügyviteli utasítás a könyvtárrendezés elveinek felállítását, kimondottan nem szakmai testület, hanem az Egyetemi Tanács hatáskörébe utalja. A 9. §-ban, a tisztek feladatairól kimondja, hogy „kötelességüknek tekintsék ezen fölül, azpn működni, hogy az összes könyvtár rendezése, címtára ez iránt a tanács által megállapítandó terv szerint mielőbb elkészüljön.'"A 2. §, mindössze az igazgató meghallgatásit helyezi kilátásba, de a döntéshozatalra jogosultak köre homályban marad. „A könyvtárt illető bármely ügyben, csak az igazgató véleményének meghallgatása után történhetik intézkedés." Eleve, a könyvbeszerzésre vonatkozó 4. § szövegét, Horvát Árpád, és az egyetemi Tanács, valószínűleg eltérő módon értette. 4. § az egyetemi tanács részéről, feltételezhető, pusztán a könyvbeszerzés gyakorlati lebonyolítását foglalta magába, miszerint a kari könyvtáralap terhére beszerezni javasolt kötetek listáját a karok eljuttatják a 34 HORVÁT, Véleményes jelentés... i. m. (11. jegyz.), 17. Nevezetesen azok a listák, amelyeket egyes karok a könyvtár általi beszerzés céljából küldtek, olykor teljes mértékig általánosságokat és nem konkrét, megrendelhető kiadványadatokat tartalmaztak. 35 HORVÁT, Néhány szó... i. m. (12. jegyz.), 18-20. 18