AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 13. (Budapest, 2007)

I. Könyvtártörténet - Klimes Szmik Katalin: Horváth Árpád Néhány szava az Egyetemi Könyvtár rendezése ügyében. Szilágyi Sándor igazgató kinevezésének előzményei

Horváth Árpád néhány szava I. KÖNYVTÁRTÖRTÉNET Klimes-Szmik Katalin HORVÁTH ÁRPÁD* NÉHÁNY SZAVA AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR RENDEZÉSE ÜGYÉBEN. SZILÁGYI SÁNDOR IGAZGATÓ KINEVEZÉSÉNEK ELŐZMÉNYEI Máté Sándor 1899-ben, visszatekintve, a könyvtárról, mint intézményről írta, „megkezdte középkorias alakjából való kifejlődését'* értve ezalatt, az új épületbe költözéssel párhuzamosan folytatott, új raktári rendezést, katalogizálást, szervezeti felépítést és működtetést szabályozó elvek kialakítását. Horvát Árpádnak, (1874. január 18. — 1866. december 31.) a könyvtár igazgatójának álláspontját nem ismerhették, leszámítva egy közvetlenül érintett, szűk körön kívül, még a kortársai sem, az utókor pedig, megelégedett vitapartnereinek az álláspontjával. Ezért a továbbiakban a könyvtárrendezéssel kapcsolatos vitából és Horvát Árpád igazgatói működéséből a könyvtárrendezésre vonatkozó írásain keresztül, az ő felfogását kívánom feleleveníteni, a kérdést érintő, konkrét viszonyok érzékeltetésével. Az Egyetemi Könyvtár 1876. évi megnyitását, új székhelyén, a Szkalniczky Antal tervezte palota épületében, nagy várakozás előzte meg. Toldy Ferenc, a könyvtár igazgatója 1843-tól 1874-ig, minden befolyását latba vetve,

2 harcolt a könyvtárat és az épületet fenyegető veszélyek elhárításáért, egy az intézmény jelentőségéhez mért és a feladatai ellátásához alkalmas épületért.

3 Nyomtatásban hátrahagyott írásai közül, a Nyílt levél Sz P. orsz. képviselő úrho\ a M. K, Egyetemi Könyvtár ügyében címűben, tudományos alapossággal szerkesztett történelmi *Horvát Árpád, miként apja, Horvát István (1784-1846) is következetesen, ezt a névalakot használta. Ellenben a felettesek, kollégák, az utókor- hivatalos és félhivatalos írásaikban gyakran írták nevét -th végződéssel. 1 MÁ'ITí Sándor, Jelentés a budapesti magyar királyi tudomány-egyetem könyvtárának 1898. évi állapotáról, A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem Könyvtárának czímjegyzéke, 23(1899), 1.; [FERENCZI Zoltán] A magyar királyi tudomány-egyetem könyvtára. Magyar Minerva. 1(1900) 47. A korszak találó jellemzéseként, átveszi Máténak ezt a megállapítását. 2 Toldy Ferenc királyi tanácsos, 1863-ban az egyetem Bölcsészeti Kar dékánja volt, 1872ben rektora, 1871. májusától a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának a tagja, az országos közoktatási tanács tagja, az egyetemi osztály elnöke, a tanári vizsgálóbizottság tagja, több bel- és külföldi tudós társaság, levelező- illetve választmányi, több vármegye táblabírája. 3 Königl. Ungarische Universitaets-Bibliothek in Budapest von den Architekten Szkatnitzky und Koch, Allgemeine Bauzeitung, 1880; SiSA József, Szkalnitzky Antal, Egy építést^ a kiegyezés korabeli Magyarországon, 1994, 130-134. A könyvtárépület teljes bekerülési összege 666 659 ft, 65 kr tett ki. Ebből 542 991 ft 98 kr került az építkezés, 108 393 ft 4 kr a berendezése és az épületet díszítő művészi elemek 15 274 forint. 9