AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 13. (Budapest, 2007)

I. Könyvtártörténet - Klimes Szmik Katalin: Horváth Árpád Néhány szava az Egyetemi Könyvtár rendezése ügyében. Szilágyi Sándor igazgató kinevezésének előzményei

Klimes-Szmik Katalin áttekintéssel kénytelen bizonyítani, sem a könyvtár állománya, sem személyzete, de használóinak köre sem indokolja, már 1774 óta, hogy még mindig felekezeti intézménynek tekintsék, „a minister, szavával, ... nem teheti valóban országossá: ezé tenni azt csupán az Önök hatalmában áll. Segítsék országosan, s eo ipso országos lesz"

4 1870-ben, az Egy országos intézet veszedelmének nyílt és titkos, érdekes, története címmel, a Reform című lapban tárta a nyilvánosság elé, az előbbinél másfélszer terjedelmesebb, valóságos monográfiában, az Egyetemi Könyvtár épületeinek, 1635—1870 közti viszontagságos történetét. Ekkor már nem csak „egy köz könyvtár összeomlásának pikant- érdekes katastróphája"'fenyegetett, hanem ehhez társult még egy évtizedek óta húzódó pernek, az egyetemre nézve kétséges kimenetele is. Toldy még megérhette, hogy a per mindkét fél számára elfogadható módon végződjön, és az új könyvtárépület munkálatai azonnal megkezdődjenek. Trefort Ágoston kultuszminiszter erélyes és éber felügyelete alatt az építkezés előkészületei és munkálatai 1873 tavaszán meg is kezdődtek. 1875 októberére elkészült, a díszes, a kor műszaki színvonalának megfelelő épület.

5 Készen állt a majdani olvasóterem is, az egyetemi karokon oktatott tudományokat és művészeteket képviselő húsz múzsa díszlett a mennyezeti freskókon, Lotz Károly keze nyomán, közrefogva Ferenc József, Thán Mór festette egészalakos, magyar huszár díszegyenruhás portréját. Idő közben, 1874. január 18.-án, az Egyetemi Könyvtár élére, kinevezte az uralkodó Horvát Árpádot, a diplomatika és az irodalomtörténet tanárát, tudományos felkészültségű egyetemi tanárt. Az 1874. évben, Horvát négy közleményben kiadta, Értesítő- címmel, a könyvtár kötelmi példányok, ajándékok, vásárlások, új szerzeményeinek a szakkatalógusát, az 1875. évit, pedig egy kötetben megjelentette meg.

6 A „Hírlapok és folyóiratok (hazaiak és külföldiek), Encyclopaedias, irodalomtörténeti, könyvészeti és vegyes munkák"után következnek „szak szerint: bölcsészet, nevelés- és oktatástan, ó és új nyelvek, nemzeti irodalmak, történelem és segédtudományai, föld-, állam- és néprajz jog- és államtudományok, természettudományok, mennyiségtan, orvostudomány, gazdászat, műtan, kereskedelem, közlekedés, hadtudomány, szépirodalom, 4 TOLDY Ferenc, Nyílt levél Sz P- orsz képviselő úrhoz a M- K. Egyetemi Könyvtár ügyében, Pest, 1868, 17. Kiemelés a szerzőtől. s SlSA József, Szkalnitzky Antal... Lm. (3. jegyz.) 130—141. A megelőző évtizedek műszaki újdonságait alkalmazta, tűzbiztos vasvázas szerkezetet, a tetővilágításhoz üvegmennyezetet, központi fűtést és légcserét, telegráf összeköttetést, gázvilágítást. 6 V. ö. VÉRTESY Miklós, Szinyei József és Horvát Árpád (Az Egyetemi Könyvtár története 1875/76ban), Az Egyetemi Könyvtár évkönyvei, 1(1962), 97-104.; UÓ, Az Egyetemi Könyvtár története 1874-től 1944-ig, TÓTH András, VÉRTESY Miklós, Az Egyetemi Könyvtár története, II. rész. Bp., 1982, 260-261, 263-264, 267-271, 279-82, bibliográfia 505-511, jegyzetek 518-528. Vértesy nem említi az Ertesítő-t, sem a korszakról szóló cikkében sem Az Egyetemi Könyvtár története II. részében. Ellenben előfordul Szilágyi Sándornak, a partner intézményekkel folytatott levélválásában, ahol az Ertesítő-t, mint az általa 1898-ig szerkesztett és kiadványcsere keretében terjesztett Czímtár közvetlen előzményeként említi. A Czímtár évente jelent meg, név- és tárgymutatóval. Ami az Ertesítő-Ъеп a Zárszó, az a Czímtár-ban a miniszterhez címzett évi jelentés, egyéb tekintetben a két kiadvány tagolása, szerkesztése megegyezik. 10