AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 13. (Budapest, 2007)

I. Könyvtártörténet - Klimes Szmik Katalin: Horváth Árpád Néhány szava az Egyetemi Könyvtár rendezése ügyében. Szilágyi Sándor igazgató kinevezésének előzményei

Horváth Árpád néhány szava Ilyen körülmények között az ellentétes nézetek, az esedeges félreértések nem tisztázódhattak. Horvát Árpád, a Néhány szó bevezetésében jelzi, nézetei kifejtésére a nyomtatásban megjelentetés útján keres módot „kötelességemnek tartom e tárgyról nézeteimet elmondani, s amennyire a körülmények engedik, kifejteni. "*

3 A könyvtár korabeli rendezettségi állapota és a könyvtárral szemben támasztott igény, az azonnali, tömeges igénybevétel között húzódott a feloldhatadan ellentét. A könyvtár nyitva állt ugyan 1774 -óta, mióta az egyetemmel együtt előbb Budára, majd Pestre költözött, nem csak az egyetem oktatói és diákjai előtt, hanem a nagyközönséget is szolgálva. Elvben minden arra érdemes férfiú látogathatta. Azonban semmi sem utalt arra, hogy Horvát Árpád előtt is felkészült lett volna, arra az újabb igénybevételre, amit a könyvtár megnyitása utáni években jelentett az egyetemi hallgatók ugrásszerűen emelkedő száma, az egymás után létesített főgimnáziumok, akadémiák, a doktori vizsgálatra készülő tanárok, a megannyi könyvtárhasználó. Külön ügyosztály foglalkozott a kultuszminisztériumban, ezen új intézetek létesítésének és működtetésének ügyes-bajos dolgaival. Itt dolgozott Szilágyi Sándor, az 1877 őszén, véglegesen kinevezett könyvtárigazgató, közismert kutató és forráskiadványok szerkesztője. Éppúgy tisztában volt a könyvtárhasználók szükségleteivel, mint a könyvtár személyzetére váró feladatokkal is. Empatikus személyisége és kiváló szervező készsége sejtetni engedte, az olvasók érdekeit legalább úgy a szívén viseli majd, mint az egyéb teendők irányítását. Az Egyetemi Könyvtárnak tehát fel kellett készülnie arra, hogy hosszú időn keresztül nem csak az egyetem, nem csak Budapest, hanem az egész ország közkönyvtára legyen.

44 A nagyközönség használatára a könyvtár azonnali átadását, az az állapot korlátozta, amelyet Tóth András részletesen ismertet, a könyvtár történetének Toldy Ferenc korszakáról szóló fejezetében.

45 Az egyetemi Tanács, a könyvtár további rendezésének tervét, inkább külső szakértők bevonásával kívánta egyeztetni, mintha az egyedüli szempont a gyorsaság lett volna. - Horvát Árpád, igazgatói minőségében, a további rendezést, a hosszú távon kielégítő és minél kevesebb átmeneti megoldástól terhelt módon tervezte. Célja, a korabeli európai egyetemi könyvtári tapasztalatai nyomán, a könyvtár tudományos igénnyel rendezett, katalogizált felállítása volt. — Szinnyei viszont elébe ment az egyetemi tanács kívánalmainak, holott bibliográfusi korábbi működése, a könyvtártanra vonatkozó megalapozott ismeretek hiányában, ezen a téren nem segítették ráadásul a feladat lehetetienségével maga is tisztában volt. Erre utal a „Megkezdődött a lehetetlenség 43 HORVÁT, Néhány szp... i. m. (12. jegyz.), 1. A Magyar Könyvszemlé-ben, az egyetemi könyvtár rendezését érintő ismertetések és tervek sorában, magától Horvát Árpádtól nem találni közlést, kizárólag Fraknói Vilmos észrevételeit a Néhány szp nyomtatott változatára, ebben Horvát érveit nem cáfolja, annak lényeget érintő pontjait meg sem említi. 44 [FERRNCZI Zoltán} A magyar királyi.. .i.m. (1. jegyz.) 47. „a szorosabb értelemben vett egyetemi könyvtári colján kívül még más, országos és olyan teendőket is teljesít, mint aminőket monarchiánk másik államában a bécsi udvari és egyetemi könyvtárak együttesen végeznek" irta., az 1. jegyzetben idézett korszak jellemzés folytatásaként. 45 TÓTH András, VÉRTESY Miklós, Az Egyetemi Könyvtár története, I. rész. Bp., 1982,77-85. 21