AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 13. (Budapest, 2007)

I. Könyvtártörténet - Klimes Szmik Katalin: Horváth Árpád Néhány szava az Egyetemi Könyvtár rendezése ügyében. Szilágyi Sándor igazgató kinevezésének előzményei

Horváth Árpád néhány szava jellege ellenére is egyértelmű, utal a könyvtárak, jellegük szerinti, eltérő katalogizálási, raktározási követelményeire: „15. § Hogy a könyvtár biztosan és könnyen használtathassék, a könyveknek a) célszerű felállítása, b) megélhetése és c) lajstromozása kívántatik. 16. § Minden felállítás jó melly szerint a kívánt könyvet bizton és hamar meg lehet találni. Hegjobb az mely egyszersmind némi áttekintést enged a külön szakoknak. E két fő tekintet a tudományosztály s némely külön szakok (péld. ősnyomtatványok, academiai iratok, magyar irodalom, atlaszpk) szerinti felállítást javasolja, de úgy, hogy az kelletinél részletesebb, vagy épen szprosan rendszeres ne legyen. Ez osztályok és szakok meghatározása egyébiránt a könyvtár mivoltától függ.

,yi Toldy tervezett könyvtártanában, az egyetemi könyvtárak megkülönböztetése sem marad el. Horvát Árpád, a tapasztalatszerzés következő módját választotta: ,yAhol csak szerét tehettem, először, mint olvasó köszöntöttem be, és csak miután ...a kezelést illetőleg mindent lehetőleg megfigyeltem, ... csak ekkor álltam elő az elutazásom előtt szerkesztett kérdőpontok hosszú lajstromával. ... kiküldetésem célja egyenesen az volt, ... hogy a látottak és hallottak alapján véleményes jelentést terjesszek elő az iránt, milyen eljárás felel meg leginkább a tudomány érdekeinek, a könyvtárrendezést, címtározást és kezelést illetőleg.

M8 Horvát Árpád nem engedett a szakszerű könyvtárrendezés és katalógus készítés elveiből.

19 Ebben a személyes tapasztalatai is megerősíteeték. Mire szolgált a személyes tapasztalatszerzés? Nem tudta elfogadni még átmeneti megoldásnak sem, a rövidített címleírást, az egyidejűleg alkalmazott vegyes, topgráfiai- és szak szerinti jelzetadást és állományrendezést. Vitapartnerei, a szakszerűség velejárójának és egyenes következményének vélték nem egy ismert könyvtár sok éves bezárását, generációkat megfosztva a könyvtárhasználattól.

20 Horvát Árpád azonban az egyik leggyakrabban emlegetett negatív példa esetében, a helyszínen meggyőződhetett arról, hogy érdemes a gyakorlattal szembesíteni, a szakirodalomban elterjedt, a szerzők által másoktól átvett, régi toposzokat. Alfred Franklin, a neve említése nélkül, 1861-ben, Párizsban adott ki egy olyan könyvtár ismertetést, a „Ha Bibliotheque imperiale son organisation, son catalogue; par un bibliophile címmel, 17 TOLDY Ferenc, Utasítás a M. Academiai Könyvtár' tisztviselői' számára, Budán, 1848, IV. Fejezet. A könyvtár hasznosításáról. 15, 16. §. 18 HORVÁTH, Néhány szó... i. m. (12. jegyz.) 1. 19 V. ö. VÉRTESY, Szennyei József... i.m. (5. jegyz.), 99. szerint, „Horvát valószínűen előadta ... nézeteit, és ... ismert nyakasságával kijelentette, hogy ezeken nem hajlandó változtatni." 20 V. ö. VÉRTESY, AZ Egyetemi Könyvtár története... Lm. (5. jegyz.), 263., azt a következtetést vonja le „Ebből logikusan következik, hogy az egész könyvtárt s így az olvasótermet is be kell zárni pár évre." 13