AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 12. (Budapest, 2005)

I. Az Egyetemi Könyvtár gyűjteményéből - Németh András: Az Egyetemi Könyvtár Cod. Lat. 20. kódexének új vizsgálata és a benne szereplő Phalarisz-levél fordítása

Németh András V. A URISPA FORDÍTÁSÁNAK HELYE A PHALARISZ-LEVELEK HAGYOMÁNYÁBAN Phalarisz az ókori Szicília Akragasz nevű városának (ma a dór templomáról híres Agrigento) türannosza volt a Kr. e. 6. század első felében, aki az ókori irodalomban a kegyetlen zsarnok mintaképe lett. Már Pindarosz

88 azt mondja róla, hogy ellenségeit élve halálra sütötte egy bronzbikában. Lukiánosznál találkozhatunk a Phalarisz melletti retorikai megnyilatkozással, és innen sejthetjük, hogy a császárkor szónokiskoláiban szokásos gyakorlat lehetett Phalarisz szemszögéből érvelni. Ránk maradt egy 148 levélből álló gyűjtemény görögül, melyek legjavát Phalarisz írta korának jelentős személyeihez, néhány esetben azonban az ö leveleire válaszolnak. Az újkori filológia első jelentős alkotása Richard Bentley 1697-es tanulmánya volt, amelyben Themisztoklész, Euripidész és Szókratész levelein kívül Phalarisz leveleiről is kimutatta belső ellentmondások alapján, hogy császárkori hamisítványok, és nem állítólagos szerzőik írták őket.

90 Hosszas vita után győztek Bentley ésszerű érvei, és e levelek elvesztették állítólagos régiségük által kölcsönzött népszerűségüket. Azóta a tudomány mostohán bánt velük, amit az a tény is mutat, hogy a teljes korpusz legmodernebb élő nyelvű fordítása 1803-ban jelent meg franciául,

91 és jó kritikai kiadása sincs. E levelek a 15-16. században voltak a legnépszerűbbek, ahogyan ezt korábban láthattuk, és épp az általunk vizsgált volt az első, amelyet Itália lakói latinul olvashattak. Ez biztosít neki előkelő helyet a Phalarisz-levelek utóéletében. BEFEJEZÉS Ahogy fentebb láttuk, semmi okunk sincs feltételezni, hogy az Egyetemi Könyvtár Cod. Lat. 20. jelzetű kódexe 1877 előtt járt Magyarországon, ezért kénytelenek vagyunk áttenni a harmadik csoportba, a nem hiteles korvinák közé. Sem amellett, sem az ellen nem tudunk érveket felhozni, hogy a kódex humanista bejegyzéseit Vitéz Jánoshoz kössük. Ezt utólag lehetetlen eldönteni, de semmi nem indokolja ennek feltételezését, igaz, kizárni sem tudjuk. Bár vizsgálatunkkal kódexünket megfosztottuk magyar vonatkozásától, mégis számos kérdést sikerült tisztáznunk, talán ezek megbízhatóbb eredmények, mint a korábbiak. "8 Pindarosz, Pyth. I. 185 84