AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 12. (Budapest, 2005)

I. Az Egyetemi Könyvtár gyűjteményéből - Németh András: Az Egyetemi Könyvtár Cod. Lat. 20. kódexének új vizsgálata és a benne szereplő Phalarisz-levél fordítása

Az Egyetemi Könyvtár Cod. Lat. 20. kódexének új vizsgálata... felsége ideje óta, a topkapui császári palota könyvtárában őrzött könyvek közül való. Az oszmán birodalom padisahja, a felséges II Abdul Hamid khan ő felsége, Magyarország tudomány egyetemének adott ajándéka. 1294 (1877.) Rebbi ül evvel 25-én"

32 A 20. kódex eredetileg itt rothadt volt, így a szultáni iratnak méltó felületet kellett teremteni. Ezt a török könyvkötő úgy oldotta meg, hogy a hús oldallal felfelé ragasztotta a 1

v és 2

r oldalra az egykori 92* fóliót. Az üres oldal vonalkázása, amely az egész kódexben megfigyelhető, mutatja, hogy ennek a 92* fóliónak kellett lennie. így megvan mind a 100 levél, ugyanakkor a rekonstruált állapot is megfelel a szőr-hús oldalak szabályának. Az elveszett füzetek szerkezetét utólag már nem lehet rekonstruálni, de feltűnő, hogy a kódex összes füzetének közepe hús oldalon van, ezért ezt a szabályt bizonyára az elveszett részek is követték. HL 4. A MŰVEK LEJEGYZÉSÉNEK SORRENDJE ÉS A KÓDEX ESETLEGES KÖZÉPKOR/ ÁTKÖTÉSEI Azt is megvizsgáltam, hogy a kódexünkben szereplő müveket milyen sorrendben jegyezhették le, illetve hányszor kötötték át még a középkor folyamán. Látszólag értelmetlen feltenni a kérdést, de a kódex fentebb rekonstruált állapotában van egy magyarázatra szoruló jelenség. A művek közötti üres levelek ugyanis szokatlanok, mivel a pergamen nagyon drága volt, így aligha hagytak volna ki üres oldalakat, hogy a kódexbe tematikailag illő müveket másoljanak. Az első három kéz által írt szövegek - szerzőjüket tekintve egységet képeznek, mind Marcus Tullius Cicero művei, hiszen a harmadik kéz által lejegyzett „Rhetorica ad Herennium "-ot ekkor még Cicero művének tekintették. A tematikától csupán az utolsó kéz által írt művek térnek el. Ez magyarázza, hogy lejegyzőjük az utolsó levél hátoldalára, a kódex utolsó oldalára [88

v (100

v

*)] másolta a Phalariszlevél fordítását, majd szintén verso oldalon [86

v (98

v

*)] kezdte a Szent Bernát-levelet. ~ Tehát ez volt a kódexbe másolt utolsó mű. Ezt azzal a mindennapi magatartásunkkal lehet megmagyarázni, hogyha tematikailag oda nem illő szöveget jegyzünk le, még ma is füzetünk utolsó lapjára írjuk, ezt a folyamatot pedig hátulról visszafelé lapozva folytatjuk. Ezért - Dr. Erődi Béla fordítása. CSONTOSl: i. m. (13. jegyzet). - p. 158. 3 A Szent Bernát-levélnek KRISTELLER (KRISTELLER Paul Oskar: Iter Italicum. Vol. IVI. Italy. - London-Leiden, 1965-1997. [a továbbiakban: KRISTELLER + kötet és oldalszám) tizenegy humanista kéziratát említi. Id. Melléklet. 73