AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 12. (Budapest, 2005)

I. Az Egyetemi Könyvtár gyűjteményéből - Németh András: Az Egyetemi Könyvtár Cod. Lat. 20. kódexének új vizsgálata és a benne szereplő Phalarisz-levél fordítása

Németh András díszes kezdőbetűk, címerek és más díszítmények kerültek. A kódex ép részei következetesen mutatják ezt a szabályt, tehát joggal felételezhetjük, hogy a kódex korábbi állapotában is így volt. A két leírás összhangba hozásánál ezért egy olyan állapotot kell rekonstruálnunk, amely ennek a szabályszerűségnek is megfelel. A második kéz által írt szöveg (80

v

: Cicero: Pro Milone) egy mondat közepén szakad meg, a 105 paragrafusból álló beszéd 8. paragrafusában {„...пит ipsa senex accipiat iuniorem"), és a következő oldalon egy teljesen más szöveg kezdődik, teljesen más kézírással (harmadik kéz): Rhetorica ad Herennium részlet (III. 19. §.). Észrevehető, hogy a 80

v jobb oldala eléggé kopott. Ez szinte egyértelművé teszi, hogy a beszéd tovább folytatódott, és a török könyvkötő a rothadó lapokat a kódex Ciceró-szöveghagyományt tekintve legértékesebb részével együtt kidobta, az esetleges üres lapokat pedig újrahasznosították. A Pro Milone hiányzó része (97 kiskaput) körülbelül 10 fólión fér el. Ha az így nyert 10 fóliót hozzáadjuk a 89 fólióhoz, akkor már csak egy fólió hiányzik a Dethier által említett 100-ból. Az utolsó hiányzó lap megtalálását a pergamen szőr-hús oldalának vizsgálata segíti. A kódex egyetlen levele tér csak el a szabálytól, ez pedig a 89. fólió, amely fejjel lefelé van a kódex végéhez kötve; ezt a vonalkázások elhelyezkedése mutatja. A lap hajlása azt sejteti, hogy egy hajdani bifólió jobb oldalán helyezkedett el. Tehát ennek egykor máshol kellett lennie, ha pedig a szőr-hús oldal szabályszerűségét figyeljük, akkor egyértelmű, hogy az egykori 91* lap, mivel a Pro Milone és a Rhetorica ad Herennium közötti két üres lap (91* és 92*) közül ez azonos a 89. levéllel szőr-hús oldal szempontjából. De ha ez így van, akkor még mindig hiányzik egy fólió a 100-ból. Ezt az Г és 2

1 lapokon találjuk meg a rothadt felületre ragasztva. Ugyanis a 35 ajándékul adott korvina mindegyikébe II. Abdul-Hamid török szultán arany tintával törökül odaírta üdvözlő szavait: „Л törvényhozó szultán Szulejman khan ő 30 Gaspar René Gregory 1885-ben Brüsszelben adta elő észrevételeit a kódexlapok szőr-hús oldalainak szabályos elhelyezkedéséről, ami a lenyúzott állatbőr összehajtásának technikájával is magyarázható. A kodikológiában e jelenséget az ő tiszteletére Gregory-szabálynak nevezik. LEMA1RE, Jacques: Introduction á la Codicologie. Louvain-la-Neuve, 1989. -p. 46^9. 11 Ábel Jenő (ÁBEL: i. m. (23. jegyzet). - p. 68-78.) átolvasta a hazaérkezett korvinákat és megvizsgálta a bennük lévő latin szövegek minőségét szöveghagyomány szempontjából. Általában lesújtó véleménye volt a humanista szövegek értékről. A Pro Milone beszédről viszont elismerően szól, amely a legjobb variánsokat tartalmazó kódexekkel mutat sok helyen azonosságot. Szomorú, hogy épp ezt dobta ki a török könyvkötő. 72