AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 12. (Budapest, 2005)

I. Az Egyetemi Könyvtár gyűjteményéből - Németh András: Az Egyetemi Könyvtár Cod. Lat. 20. kódexének új vizsgálata és a benne szereplő Phalarisz-levél fordítása

Az Egyetemi Könyvtár Cod. Lat. 20. kódexének új vizsgálata... de használható adatokhoz is juthatunk. Munkáját rendkívül nehéz körülmények között végezte, így megbocsátható esetleges tévedése és nehezen olvasható fólió-számai. A kódexek állagát és tárolásuk módját jól mutatják Ipolyi Arnold szavai: yy

Az általunk vizsgált s ismert kódexek néhányán feltűnő volt a leszakadt, vagy megsérült kötésűeknél hátlapjaik nedvessége, hiánya, rothadása és penészes volta. Ez arra mutatott, hogy} a könyvek a földre hányva egy halmazban fekszenek, s hogy az alsók a padló nedvességétől szenvednek.""

8 Pulszky Ferenc leírásából pedig megtudjuk, hogy az egyik 1869-ben visszakapott korvinában egy 15. századból származó kártyát találtak, tehát valószínűleg Konstantinápolyban azóta nem nyúltak a kódexekhez.

29 Ezek után nem csoda, ha a török könyvkötő feljavította a kódexek állagát üres lapokból, és a nagyon rothadó lapokat egyszerűen kidobta. Dethier a kódexet a török könyvkötő beavatkozása előtt látta, ezért mint egyetlen hiteles forrást erős kritikával - felhasználom. A kódex török átkötés előtti terjedelmét, a művek egymás utáni sorrendjét, az üres lapok elhelyezkedését hitelesnek tekintem. Az egész kódexben megvizsgáltam a füzetek szerkezetét, és a fóliók egymáshoz való viszonyát, ti. hogy a pergamen hús- vagy szőr oldala következik-e egymás után. A vizsgálat egy fontos középkori könyvkötészeti szabály követését igazolta. Amikor megnyúztak egy birkát és bőréből pergament készítettek, ezt meghatározott szabályok szerint hajtották össze és alkották meg belőle a bifóliókat, ezekből pedig a füzeteket. A bőrnek két oldala van, az egyik, ahol az állat szőrzete volt korábban, a másik pedig, ahol a húsa helyezkedett el. Ez utóbbi fehérebb, szebb; a szőr-oldal a szőrtüszők miatt sötétebb és kevésbé sima felületű. A középkor folyamán figyeltek arra, hogy a szebb hús-oldal mellett a következő lap is hús-oldal legyen, szőr-oldal mellett pedig szőr-oldal, illetve hogy egy kéziratot mindig a szebb (hús-) oldalon kezdjék, hiszen ide általában IPOLYI Arnold: Mátyás király könyvtára maradványainak felfedezése 1862-ben. In: Magyar Könyvszemle, 3. évf., 1878.-p.: 103-120, itt: 115. ,Midőn 1869-ben О Felsége a suezi csatorna megnyitásának alkalmából Konstantinápolyt meglátogatta, a szultán a legdíszesebb négy kéziratot a Corvinából neki ajánlotta fel, О felsége pedig a M. Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. Az Akadémia ezeket Mátray és Toldy felolvasásaiból elégségesen ismeri, s emlékezni fog még azon, a rézmetszet történelmére nézve is nevezetes kártyáról, melyet az egyik kötetben valamelyik olvasója, talán Mátyás király jegyül bennhagyott, s mely azt bizonyítja, hogy a 15. század óta e könyvet senki nem nyitotta föl." PULSZKY: i. m. (17. jegyzet).-p. 147. 71