AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 12. (Budapest, 2005)

IV. Művészetttörténet - Knapp Éva: A Szent István-ikonográfia megújítási kísérletei a XVII–XVIII. századi sokszorosított grafikában

A Szent Istx'án ikonográfia megújítási kísérletei felső részén István és László, alul Árpádházi Erzsébet és az ekkor még ritkán ábrázolt Boldog Margit képe. A magyar szentek képét két-két puttó öleli, kezükben a rájuk vonatkoztatott attribútummal, melyek szimbolikusan antik istenekre utalnak. István képét egy, a mértékletesség erényének szimbólumával ékesített puttó tartja, míg a képre támaszkodó másik puttó Jupiter villámkötegét fogja. A cím két oldalán egy-egy további puttó Prudentia, illetve az egyház jelképeivel (kígyó és tükör, illetve kulcsok). A Patrona Hungáriáé, a magyar szentek és a puttók által tartott jelvények elhelyezése kompozícionálisan zárt, s együttesen hordozzák az összetett mondanivalót. A török magyarországi jelenlétére Mária lába alatt a holdsarló utal, s a kép további elemei hatásosan jelzik a szoros kötődést a katolikus egyházhoz, a jezsuita rendhez, valamint a tudatos törekvést az ország rekatolizációjára. A magyar szentek képei dinamikus kompozícióba belehelyezett képmások, melyek mozdulatlanságukkal jelzik a történelmi múlt méltóságát. Ellenpólusaik a legkülönfélébb testhelyzetben ábrázolt, cselekvést sugalló puttók. Ha összehasonlítjuk ezzel a lappal a Kalauz 1613-as és 1623-as kiadásának díszcímlapját, az utóbbiak valóban „reneszánsz nyugalmú" alkotásokként hatnak, hasonlóan a Vásárhelyi Gergely Canisiusfordítását (1617) és elmélkedéseit (1618) díszítő címlapokhoz. A Patrona Hungáriáé és a magyar királyszentek Árpádházi Szent Erzsébettel bővített ábrázolása a Kalauz 1623-as kiadásának címlapján Szent Adalbert és Szent Márton, az 1626-ban megjelent Káldi-féle bibliafordításban pedig Szent Gellért alakjával bővült.

7 A Pázmány- és Káldi-müvek díszcímlapjainak értékelésével Galavics Géza foglalkozott. A későreneszánsz stílusjegyekre vonatkozó megállapításaival és a lapokat a Tridentinum művészeti programjához kapcsoló megfigyeléseivel messzemenően egyetértünk. A díszcímlapok valóban egyes elemekből állnak, s a köztük lévő összefüggés nem képi, hanem logikai úton közelíthető meg.

73 A reneszánsz elemekből álló vagy azokra utaló architektonikus címlapkeret véleményem szerint nem független a diadalkapu jezsuiták által különösen gyakran használt PÁZMÁNY Péter: Isteni igassagra vezerleo Kalauz. - Poson, 1613; UŐ.: Igassagra vezerleo Kalauz. - Poson, 1623; VÁSÁRHELYI Gergely (ford.): Keresztieni tudománynak Reovid Summaia. Canisius Pétertől [...]. - Bécs, 1617; UŐ.: Esztendő által [...] rendeltetet [...] Evangeliomok és Epistolák. - Bécs, 1618; Szent Biblia [...]. / fordította [...] KÁLDl György. - Bécs, 1626. 7 GALAVICS Géza: A barokk művészet kezdetei Győrben. In: Ars Hungarica, 1. évf., 1973. - p.: 97-126, itt: 112-114; UÖ.: 1975, i. m. (6. jegyzet). - p. 234-237; vö. KERNY: i. m. (7. jegyzet). I. -p. 97-98. 315