AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 12. (Budapest, 2005)

IV. Művészetttörténet - Knapp Éva: A Szent István-ikonográfia megújítási kísérletei a XVII–XVIII. századi sokszorosított grafikában

Knapp Eva motívumától sem. Ezek a felsorolt képi elemekkel díszített keretek a diadalkapukhoz hasonlóan jelképezhették a triumfáló egyházat is. Inchoffer Menyhért nevezetes egyháztörténeti művének kevésbé ismert díszcímlapján - a korábbi, hasonló tematikájú díszcímlapok szerkezetéhez hasonlóan, architektonikus keretben - helyet kapott a magyar és magyar vonatkozású szentek csaknem teljes sorozata.

74 A holdsarlón ülő Mária mellett szerepel a lapon Emmerám, Tours-i Szent Márton, a Pannónia területén 515 körül született Bragai Szent Márton, Adalbert, Benedek és Zoerard-András remete, István király, Piligrim, Metód, Imre, László, Árpádházi Erzsébet és további öt, felirat nélküli, azonosíthatatlan alak. A kompozíciót tehát összesen tehát tizennyolc személy képéből hozták létre. Mindezek a díszcímlapok lényegében szakítottak a magyar szentek együttes ábrázolásának középkor végi tradíciójával. A közös gyökerű kompozíció a magyar szentekbe mint védőszentekbe helyezett bizalmon túl olyan többrétegű mondanivalót hordozott, amely aktuális maradt a XVII. századot követően is. Ez lehet az egyik oka annak, hogy a lapok több dimenzióban is összhangban álltak a különféle műfajú munkákkal, s másodlagosan is felhasználták őket. így például Tobias Bindenharter eredetileg Pázmány Kalauza második kiadásához készült 1623-as rézlemezét a címszöveg eltávolítása után címlapelőzékként belekötötték Illyés András Keresztyéni életnek példája című prédikáció sorozatának 1708-ban megjelent negyedik részébe.'' Egy Pázmány bíborosi címerével díszített, föltehetően még a bíboros életében megrendelt és 1634 -1637 között készült - a Patrona Hungariae-vel, Szent Adalbert és Szent István álló egész alakjával díszített, Szelepchényi György által szignált -, eredeti összefüggésében nem ismert lapot 1695-ben a Pázmány-prédikációk, 1705-ben pedig Illyés András már említett munkája első részének címlapelőzékeként használták fel másodlagosan.

76 Az 1626-os Káldi-féle Biblia díszcímlapját az 1732-es kiadáshoz ismét megmetszették változatlan kompozícióban, az eredetihez képest kissé ügyetlenebbül.

77 INCHOFFER, Melchior: Annales Ecclesiastici Regni Hungáriáé. Tom. I. - Romae, 1644. 5 ILLYÉS András: Keresztyéni életnek példája [...] Negyedik része. -Nagyszombat, 1708. 76 PÁZMÁNY Péter: A római anyaszentegyház szokásából minden vasárnapokra [...] prédikácziók - Nagyszombat, 1695; ILLYÉS András: Keresztyéni életnek példája [...] Első Része. -Nagyszombat, 1705. 77 Szent Biblia [...]/fordította [...] KÁLDI György. - Nagyszombat, 1732. 316