AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 12. (Budapest, 2005)

I. Az Egyetemi Könyvtár gyűjteményéből - Beregszászi Magdolna: Egy Suetonius-kódex rejtélye, avagy ki a nyitrai corrector

Beregszászi Magdolna De duodecim Caesaribus-éX. Tény, hogy túl sok külső indiciumunk nincs arra, hogy megítéljük, valódi korvina-e. Azonban - legalábbis Csapodiné szerint - egész kiállítása megfelel annak, melyet az egyszerűbb corvinkódexekben találunk; belső jellemét - megmaradt iniciáléját -, valamint aranymetszését tekintve különösen annak az 1467-ben Firenzében Petrus Cenninius által másolt Curtius-kódexnek felel meg, mellyel a Jankovich-gyüjteményből mint kétségtelen korvinával már régebben rendelkezett az Országos Széchényi Könyvtár. A kódex leírása a következő: XV. századi pergamenkódex, a levelek egyhasábosak, 181 fóliót tartalmaz, ezek nem megfelelő sorrendben vannak kötve. A kódex mérete: 280x190 mm. Egy arany iniciáléval rendelkezik, ez a 26. fólió rectóján található, Augustus életrajzának az elején. Az év nincs megjelölve, az elején csonka. Az első levél, amelyre általában Mátyás király címerét festették be, már akkor hiányzott, amikor Dethier látta a kódexet. Valószínűleg szándékosan tépték ki, hogy ne lehessen tudni a possessort.

2 Az első szennylap üres, valószínűleg vissza volt hajtva és a kötéstáblára volt ráragasztva. Az egykori fa kötéstábla szúrágása is jól látható. Az első szennylap második felén található az „Iratus..." kezdetű bejegyzés. Az első szöveges fólió ki van tépve, a szöveg hiányzik, tehát csonka a quinio. A kódex l-l80-ig 18 quinióból áll, mindegyik custosszal van jelölve a végén, kivéve az utolsót. A sorokat karcolással vonalazták, egy oldalon 29 sor van. A kódexet folyamatosan másolták. A Tiberius-életrajz a 60. rectón kezdődik, egy quinio utolsó lapján. A kódex régi aranymetszése az egykorú kötéshez ragasztott üres, beíratlan levelekkel együtt megmaradt, s így csak a régi táblák hiányoznak, melyeknek borítékát Dethier nem említi. Az aranymetszést illetően megjegyezzük, hogy a visszakerült „Panegyrici Veteres", a „Curtius", a „Florus" és a Farkas-féle „Ioannes Scholasticus" című kódexek aranymetszéseivel mindenben megegyezik, s így valószínű, hogy ezekkel együtt egy könyvkötő műhelyéből került ki.

3 Kevésbé szépen van írva. Az írás jellegét tekintve humanista kurzív, egy kéz munkája. írnoka Petrus Cenninius.

4 A kódex korvinavolta mellett a legerősebb bizonyíték az lehet, hogy írásában CSONTOS

I János: A Konstantinápolyból érkezett Corvinák bibliographiai ismertetése. In: Magyar Könyvszemle, 2. évf., 1877.-p.: 157-308, itt: 185-187. ~ Fodor Adrienne véleménye 3 EK Cod. Lat. 12., Cod. Lat. 4., OSzK Clmae 344. MEZEY László: Codices Latini medii aevi Bibliothecae Universitatis Budapestinensis. - Budapest: Akadémiai, 1961. - p. 32-33. 14