AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 11. (Budapest, 2003)

II. Egyetem- és felsőoktatástörténet, történettudomány - Sipos Anna Magdolna: Klebelsberg és a tömegkommunikáció

forradalmak vívtak ki: a választójog kiszélesedésére. Az általános választójog bevezetése azonban csak egyik feltétele - s talán nem is a legfontosabb - a mai értelemben vett tömegek kialakulásának. Emellett legalább ilyen fontos volt, hogy a rendi struktúra ellenében megjelent „a társadalmi" szférája, és az, hogy - a piacgazdaság biztosította elvi egyenlőség, a polgári jog kialakulása, valamint az általános és kötelező oktatás bevezetése és folyamatos elterjedése révén — az emberek autonómiához juthattak. Igen jelentős szerepet játszott továbbá az urbanizáció felgyorsulása, a demográfiai növekedés, a tudomány és a technika fejlődése. A tömeg megjelenése és sajátos viselkedése egyre komolyabb, megoldandó társadalmi problémát vetett fel. „Л felsőbb rendi tekintély alól felszabadult, magánautonómiához jutott individuum ugyanakkor új tekintély, a tömeg alá helyeződik. Л folyamat azonban csak látszólag ambivalens. Az egyén mint formálisan egyenlő ugyanis egyrészt mintegy automatikusan beolvad a tömegbe („kényszer"), másrészt mint önmagában gyenge, rendi tekintély nélkül a háta mögött, erőtlennek érezye magát, ezt az erőt a tömegben látja biztosítottnak („khetőség")."

s A tömegesedés és a polgárosodás, a polgári demokrácia kialakulásának valódi közege a város, amely — miközben koncentrálja és homogenizálja az embereket és felszabadítja az egyént a zárt falusi struktúra, az elsődleges csoportok védő szerepe és gyámkodása alól - kiszolgáltatottá, manipulálhatóvá teszi polgárát. Ez ellen a kiszolgáltatottság ellen menekül az egyén a tömeg vélt védelme, ereje alá. S miközben az egyén egyre inkább tömeg-egyénné válik, aközben egyre inkább növekszik az őt magában foglaló tömeg befolyása. Az „újzsamok" eredményesebbnek tűnik valamennyi korábbi zsarnoknál. >y

A lánc és a bakó helyére az intellektuális zsarnokság lépett, mely a gondolat és az akarat befolyásolásával a szubjektív függetlenség és a véleményszabadság halálát hozhatja. Bár a más véleményen levőket most már nem büntetjük olyan súlyosan, mint valamikor, ma magunknak nagyobb kárt okozunk, mint amilyet nekik okozhattunk valaha ... Sokratesnek meg kellett halnia, de ftbzófiája mint nap emelkedett az égre ...a társadalmi türelmetlenség nem öl meg senkit, nem fosztja meg a véleményt a gyökereitől, de arra szprítja az embereket, hogy véleményüket eltitkolják és terjesztésétől tartózkodjanak.^ A tömegesedés, a tömeg jelenségének kialakulásában fontos szerepet játszottak a XIX. és a XX. század során megjelenő eszmeáramlatok, valamint az eszmék terjesztése köré csoportosuló, különböző érdekcsoportok. Ezek a közösségek mindenekfölött abban érdekeltek, hogy eszméik, ideológiáik a lehető legszélesebb körben terjedjenek el, és minél nagyobb tömeget befolyásolhassanak, hogy ily módon a tömeget, a közvéleményt

7 saját érdekeik érvényesítésére 5 Stummer Andrea im. — p.: 84. 6 Mill, Stuart: A szabadságról. - Bp.: Phönix Kiadó, 1943. - kp.:55 7

Erről, a kérdéssel foglalkozó Angelusz Róbert, a Kommunikáló társadalom című művében így írt: „Közvéleményről csak tömegméretű véleményformálódás vagy megnyilatkozás esetén beszélhetünk. Bár a tömegméretűség mennyiségi kritériumai a kérdések tartalmától függően változóak és pontosan nem meghatározhatók, már az elmondottakból is következik, hogy a vélemények csak meghatározott tömegben jelentkezhetnek társadalmilag aktív, poätikai szempontból jelentős formában. Közvélemény-nagyságrendű megnyilatkozásokat így elsősorban olyan események váltanak ki, amelyek az emberek nagy csoportjainak érdekét érintik, amelyeket közérdeklődés vagy általános izgalom kísér, és tömeges mértékben indukálnak 209